Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

először bevezették a telkes jobbágyok nevét, telkük mineműségét (kvalitását), telki földjük (belső telek, szántó és rét) területét és az ennek arányában járó robotot ill. a különféle adónemeket. Majd a házas zsellérek és a hazátlan zsellérek adatait írták be. A helységeknek rendszerint volt rétjük a községi fogat lovainak ellátására; ennek terjedelmét is bejegyezték. Külön vezették be a tisztségviselők telki földjeit, ezek: a plébános, a lelkész, a pópa, a jegyző, az iskolamester és a kántor, ahol pedig volt, az uraság tisztje, néhol a mezőőr, vagy csősz. A tabella végén összesítették az adatokat és a megyében valamennyit 1772. február 20-án hitelesítették. Az elkészült urbáriumokat a kiküldöttek bemutatták a királyi biztosnak és a megyegyűlésnek, ahonnan a példányokat felterjesztették a helytartótanácshoz; annak észrevételeit a küldöttek egyeztették saját példányaikkal. 1773. május 25-én következett a rendezés utolsó mozzanata, a kihirdetés, amikor is a kiküldöttek minden helységben összehívták a jobbágyokat és a földesurakat, vagy tisztjeiket és élőszóval pontról pontra ismertették előttük az urbáriumot. Nyomatékosan felhívták őket a megtartására, majd bizonyságlevelet (testimoniálist) állítottak ki a kihirdetésről. Csanád megyében a kiküldöttek nem fűztek megjegyzéseket a kihirdetéshez, annak megtörténtén kivül. Az urbáriumot és a tabellát négy példányban kellett elkészíteni. A kiküldöttek ennek megfelelően a kihirdetés után az uraságot megillető példányt |is az érintett helységét a helyszínen átadták. A vármegyét illető példányt beszolgáltatták a megyei levéltárnak és a közgyűlés gondoskodott róla, hogy a helytartótanácsét felterjessze.

1 A helytartótanács illetve illetékes szerve, az urbariális bizottság és a vármegyék is az első években nagy figyelmet fordítottak az urbárium bevezetésének végrehajtására. A helytartótanács megkívánta, hogy az év végén összefoglaló jelentést küldjön a megyei urbariális küldöttség a lefolyt eseményekről. A jelentésekben foglalkoztak azzal, hogy a helységek eleget tettek-e urbariális kötelezettségüknek, maradt-e adósság, vagy nem. Az elköltözöttek után maradt-e üres ház? Volt-e panaszuk a földesúr, vagy tisztjei és szolgái ellen, vagy nem? Megmaradnak-e szerző-