Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

adásukra. Hallatlanul gazdag szellemi kincs birtokába jutna a történettudomány, a néprajz, de a hazai társadalomtudományok mindenike, ha belátható időn belül az ország minden vármegyéje megjelentetné saját területéről e forrásokat, és az országos szervek: Néprajzi Intézet, Országos Levéltár, Hazafias Népfront stb... anyagi és kiadási lehetőségeket teremtene -akár házi sokszorosításban is-, hogy a mai országhatárokon kívül rekedt vármegyék investigatioi is napvilágot láthassanak, akár a forrás eredeti nyelvén, akár pedig magyarra fordítva, esetleg - s talán ez lenne a legszerencsésebb- '•kéthasábosan" . Jegyzetek 1 Most nem szólva azokról a társadalomtörténeti, parasztság-, jobbágyság-történeti és országtörténeti szintézisekről, amelyek valamennyien jelentős helyet és terjedelmet biztosítanak a Mária Terézia-féle úrbérrendezés bemutatásának és értékelésének, csak azt említeném meg, hogy már a két világháború között elkezdődött az úrbérrendezés történetének tervszerű kutatása, forrásainak feltárása és publikálása. Lásd erre Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában. I.k. Bp. 1933'. Ezt követően az Országos Levéltár kezdett óriási vállalkozásba, amikor vállalta az úrbérrendezés végeredményének, a Tabelláknak az egész ország területét illető feltárását, melynek a dunántúli vármegyékre vonatkozó eredményét 1970-től használhatják a kutatók: Felhő Ibolya szerk.: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I.k. Dunántúl. Bp. 1970. A munka folyik tovább, s hallomás szerint az anyag kiadásra vár. A számos helytörténeti és megyei vonatkozást érintő tanulmányok halmazából most csak Soós Imre (Az úrbéri birtokrendezések eredményei Sopron megyében. Sopron, 1941.; A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században. Eger, 1957.) és Wellmann Imre: Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés. (In: Pest megye múltjából, Szerk. Keleti Ferenc, Lakatos Ernő, Makkai László. Bp. 1965. 155-202.) munkásságára utalnék. 2 Felhő Ibolya i.m. 3 Varga János szives tájékoztatása. 4 Wellmann Imre: A parasztság sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt, tulajdon vallomásaiknak tükrében. Bp. 1967. 5 Arra nincs most lehetőségünk, hogy azoknak a helytörténeti, méginkább néprajzi munkáknak a garmadáját felsoroljuk, amelyek a paraszti vallomások egy-egy részletét vagy egy-egy mozzanatát szerbé-számba vették. Csak utalni szeretnék néhány kutatóra, akik használták az investigatiokat kutatásaik során: Petrov A.: Pregyeli ugoruszkoj recsi v 1773 g. po officialnim dannim. Izszledovanyie i karti. Materiali z Ugorszkoj Ruszi VI. Szankt-Peterburg, 1911.;