Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

9 A telekhányadok meghatározása bizonytalan, többségében egész valamint féltelkeket jegyeztek fel, holott az úrbérrendezés tabellái szerint egész telek elvétve fordul elő a falvakban. Dédán pl. 1764-ben 24 egész telket írtak össze, az úrbéri tabella alapján viszont a legnagyobb telek 3/8, amiből négyet vettek számba. 10 OL. Károlyi cs. lt. (P. 397.) 102. cs. - Conscriptio Bonorum Kecziensis... 1764. (Déda) 11 HBML. IV.A. 1/d. Széplakon a szabad menetelűek számára, ha egész telkes 12, ha fél telkes 8 napi szolgálatot tudnak. Ugyanakkor leírják, hogy a szántó és a szőlőhegy is az urasági majorsági erdőből lett kiirtva, valószínűleg ezért alkalmazta rájuk Károlyi a zsellérekre előírt kötelezettségeket. - Lásd. Varga János: Jobbágyrendszer a feudalizmus kései századaiban. Bp. 1969. 359. - az állatvagyonnal és irtásfölddel rendelkezőket is írhatják zselléreknek, az elnevezés a korábbi jövevény állapotra is utalhat. A telkiföld másutt is lehetett irtásföld eredetű. Lásd. uő: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767-1848. Bp. 1967. 41. 12 HBML. IV.A. 1/d. Vámoslázon azt is leírták, hogy vasárnaponként jegyezték fel a tisztek a munkát. Dietrichstein gróf diószegi dominiumában, vagy a Csáky javak zálogbirtokosa Kornis Mihály csupán elvileg követelték a vármegyei szabályozás szerinti robotot, ennek egy részére megváltást engedtek jobbágyaiknak. 13 OL. Károlyi cs. lt. (P. 397.) - A kéci domínium "Taxa libellusa" és "Napszámkönyve" 1766. - 102.cs., 1768 és 1769. 103.cs. 14 0L. Károlyi cs. lt. 102. cs. - Déda 1766. évi conscriptioja szerint 6 ft robotváltságot fizetett, az előző évhez hasonlóan, mivel 17 éves és "csak maga vagyon". A Libellus azonban már 104 szekeres robotnapot határozott meg számára. 15 Uo. 103.cs. Sertés és méh után megváltási lehetőséggel rendelkeztek, búzából, zabból, borsóból, lencséből, valamint valamennyi településen borból és természetben adták a dézsmát. 16 A búza eladásából pl. 1766-ban 1277 ft 30 1/2 krajcár bevétele van az uradalomnak. Az elszámolás: 0L. Károlyi cs. lt. (P. 397.) 102. cs. 17 Uo. 103. cs. Még arra is ügyeltek, hogy a kiirtandó erdő ne makkos legyen, s az eladott fa is hasznot hajtson az uradalomnak . 18 Uo. 1809. febr. 20. Váradolasziban készült összeírás és becsű. Az évente felosztott föld köblöséért lRft 30 kr.-t adtak, s kilencedet is annak művelői. 19 Uo. 102. cs. 1765-ben pl. 92 hordó a 42 hordónyi dézsmaborral szemben.