Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

ni. A majorsági juhtenyésztés jövedelmeinek vizsgálata során kitűnt, hogy e nagyban a gyapjúra alapozó uradalmak esetében a tiszta jövedelem 22,25-43,86 %-a ezen ágazatból származott (1. táblázat). A gyapjú haszna a juhászat jövedelmei között erős túlsúlyt (80,90-86,39 %) képviselt, a juhászati nyereségnek csupán 11,44-16,97 %-át képezték a másik jelentősebb forrásból, az élőállateladásból befolyó pénzek (5. táblázat). Miként az a 3. táblázatból leolvasható, a juhászati tiszta jövedelem valamennyi uradalomnál jóval meghaladta a bevételek 50 %-át (58,70-79,10 %), s a meglehetősen magas költségarányok (20,90-41,30 = 3. táblázat) összetevői között természetesen a takarmányozás a legjelentősebb tényező (72,17-80,66 % = 5. táblázat). A majorsági szántógazdálkodásból, valamint a kilenced és tizedből származó jövedelmek megoszlása nemcsak a gabonatermesztésből származó jövedelmek megoszlását mutatja, de egyben hű képe a növénytermesztés szerkezetének is (6-7. táblázat). Mint kitetszik, a kenyér- és szemesgabonák jelentős aránya és szerepe ellenére a 20 termekskála már meglehetősen széles: a kukorica, burgonya, hajdina, bükköny, repce, mák is megtalálható. A paraszti gazdálkodásban a búza és a rozs hozzávetőlegesen azonos súlyt képviseltek, kétszeres azonban már náluk sem termett, a majorsági gazdálkodás persze már inkább az elsődleges árugabonát, a búzát részesítette előnyben. Az allodiális szőlők csekély nyereségét pótolta a dézsmás szőlők révén várható jövedelem. A forrástípusban rejlő lehetőségeket mindezekkel még korántsem merítettük ki, azonban talán már ennyi is elegendő ahhoz, hogy a figyelmet rájuk irányítsuk. Mi magunk eddig e két összeírást ismerjük s az adott esetben a földrajzi közelség nem csupán a forrástípus, hanem az adott terület jobb megismerését is lehetővé teszi. Nagyobb területről származó, szélesebb időszakot képviselő, nagyobb számú ilyen forrás felkutatása igen előnyösen szolgálhatná a nemesség gazdálkodásához kapcsolódó ismereteink bővülését .