Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

elmúlt egy-másfél évtizedben a kormányzattörténet olyan eredményeket mutathat fel, amelyek a nemességkutatás eddigi fehér foltjait tüntették el, s áttételesen hozzájárultak a helyi önkormányzatok jobb megértéséhez is. Az alapkutatásokhoz olyan résztanulmányok kapcsolódtak, amelyek -joggal mondhatni- a nemességkutatás valóságos reneszánszát hozták a nyolcvanas évekre, s várhatóan hozzájárulnak majd a magyar nemesség történetének sokkal mélyebb és reálisabb megismeréséhez.

6 A nemesi községről -főként Degré Alajos jóvoltából- ma már jóval többet tudunk, mint korábban. E tudás azonban sok szempontból felszínes és hiányos, mert az eddigi kutatások területileg korlátozottak voltak, s nem minden lényeges forrástípusra terjedtek ki. Dolgozatunkkal a további kutatásokhoz kívánunk támpontot adni. Két kérdésre szeretnénk válaszolni: melyek azok a legfontosabb források a nemesi községi (s részben a megyei) levéltárakban, amelyeket eredményesen fel tudunk használni és segítségükkel milyen eredményeket érhetünk el? 1. Forrásismertetés A nemesi községek önkormányzata -eddigi ismereteink szerint- a 16-17. században kezdett kialakulni és a 10.század közepére szilárdult meg. Degré szerint az elöljáróság

, mint a község jogi képviselője a 10. század harmadik harmadában a vizsgált 8-10 helységben (Baranya, Heves, Vas, Veszprém és Zala megyében) már 7 mindenütt megtalálható. Az elöljáróság feje a hadnagy, tagjai a változó számú esküdtek. A község lakói együttesen gyakorolják a földesúri jogokat, saját területükön érvényes jogszabályokat alkotnak. Az elöljáróság -élve a ráruházott hatalommal- irányítja a község mindennapi életét, megszabja a gazdálkodás rendjét, ügyel a közbiztonságra, a kisebb bűnügyekben és polgári ügyekben igazságot szolgáltat. ítéletei ellen a szolgabíró ítélőszéke, illetőleg a vármegyei törvényszék elé lehet fellebbezni. A község szervezetét, annak működését az alábbi fontosabb forrástípusok segítségével lehet megismerni: Privilégium vagy kiváltságlevél

. A nemesi községek szabadságaikat rendszerint "örök érvényű" oklevélben erősítették meg az uralkodóval. Ezeknek számtalan fajtája ismeretes, attól függően,