Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL
korántsem minden helységet illetően maradtak fenn, másrészt ritka az a település, amely peres ügyben vissza-visszatérően érdekelt lett volna. Ennek ellenére a bírósági iratok átvizsgálása a falukutatónak múlhatatlan kötelessége. A periratokkal ellentétben a kutatók már réges-régen rájöttek az egyházi anyakönyvek forrásértékére. Mégis említeni kell őket, mert más -méghozzá nem lényegtelen- kérdések tisztázására is használhatók, mint amilyenekre eddig igénybe vették segítségüket. Az anyakönyveket eddig ugyanis általában a demográfiai görbe, a szaporodás, a mortalitás, a nemek aránya alakulásának, egy-egy terület eltartóképességének, a felekezeti megoszlás megállapítására használták. Pedig számos más kérdéskör is van, amelynek tanulmányozásába, igaz, egyfelől roppant aprólékos munkával, másfelől egyéb források igénybevételével, ugyancsak bevonhatók. Csupán hármat említek közülük. Az egyik annak tisztázása, hogy mennyire volt az adott közösség zárt, önmagába forduló a vizsgált időszakban. A másik a településen belül alakuló, illetőleg mesterségesen alakított komarendszer, azaz a családok összefonódása. Végül -egyéb forrástípusok kiaknázásával- annak felderítése, hogy a zselléresedés folyamatában mekkora volt a telekosztódás, netalán a zsellérségre állítás szerepe, illetőleg aránya. De említhetném a népmozgalom, a ki- és beköltözés tárgykörét is. Mindezekre fogyatékosságaik ellenére sincsenek részint komplettebb, részint megbízhatóbb kútfőink az anyakönyveknél. Sajátságos irategyütteseket jelentenek a megyei és általában a köztisztviselők által hátrahagyott és ilyen címen nyilvántartott hagyatékok, Nachlass-ok, amelyekből nemcsak az Országos, de tanácsi levéltárakban is találhatók. Ezek darabjainak egy csoportja olyan, amelynek voltaképpen az adott törvényhatóság, illetőleg az érintett központi szerv megfelelő iratsorozatában lenne a helye, bekerülése azonban valamilyen okból elmaradt. De mindenképpen kiegészíthetik a falusi társadalomra vonatkozóan az ezen iratcsoportokból összegyűjthető adatokat. Másik részük viszont egy-egy kérdés kapcsán olyan előzetes feljegyzésnek készült, amelynek alapján szerzője a maga summázott végjelentését szándékozott végleges formába önteni, vagy öntötte is, e végleges dokumentum azonban, ha egyáltalán megszületett, a feljegyzésben foglaltaknál természetszerűleg kevesebb információt tartalmaz. A
