Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL
nográfia -korrigált formában- napvilágot látott, de a jubileum ünneplése elmaradt. A bihari Sarkad szegényebb lett egy illúzióval, de kiküszöbölődött a történeti hitelességen esett csorba. Persze, már példákat is idézhetnék, amikor a névazonosság tévútra vezeti a kutatót. így többek közt nem hiszem, hogy -amint ezt egyik kiadványunk sugallja- a vasi Vasvárról Nagyváradra, olyan pokoli messzire küldtek volna valakit tüzesvas-próbára, ráadásul akkor, amikor Vasváron is működött ilyen ténykedésre jogosult káptalan. Nyilvánvaló, hogy a szabolcsi, ma Tiszavasvárinak nevezett településről van szó, amely Váradtól valóban elérhető távolságra fekszik; hozzá valóban a váradi volt a legközelebbi káptalan . A helynevek téves azonosításán, illetőleg lokalizálásán kívül a leggyakoribb hiba a latin oklevél szövegének rossz olvasása és ennek folytán a fordítás helytelensége. Megint csak egyetlen megtörtént esetet. Paks tervezett monográfiája annak bizonyítására, hogy a helység határában egykor rengeteg róka élt és időként irtóvadászatot rendeztek ellenük, egy oklevél azon adatát hozta fel, amely szerint a határ egyik részére vonatkoztatva a dokumentum Rókástanyáról tesz említést. A fordító a "vulpe tanya" kifejezést értelmezte így, bár az sem fogható fel, hogy milyen alapon gondolt erre a róka latin nevének ablatinusza után. Az eredeti szövegben azonban semmiféle vulperól nincs szó, az inkriminált szó helyes olvasata: vulgo, azaz közönségesen, köznyelvileg. Megjegyzem, hogy ilyen bakik későbbi korok olyan kutatóinál is előfordulhatnak, akiknek nem pusztán latin tudásuk, hanem egyáltalán paleográfiai ismereteik fogyatékosak. Nem is komikus, hanem már egyenesen lehangoló, tudományos következményeiben pedig mélységesen félreorientáló annak a neves történésznek a melléfogása, aki egy 17. század elején született forrásból meniorságtól, azaz menyországtól elrugaszkodott helyett "majorságtól elrugaszkodott"-at olvasott ki, és egész koncepciót építve köréje, a majorsági gazdálkodás egykori kiterjedtségére, a rajtuk dolgoztatott jobbágyok iszonyú elnyomorodására következtetett belőle. Mindezeket csupán annak igazolására hoztam fel, hogy az olyan egyedi adatokat tartalmazó források kezelésénél, mint az okleveles anyag, a szövegnek mind olvasásánál, mind értelmezésénél, a