Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK
ló (XIX-XX.sz.) első évtizedeinek gyulai magatartás- és viselkedési formáiról. Orosz István egy hasonló forrásra hívta fel a figyelmet. A Hajdú Bihar Megyei Levéltárban található egy nagyjából ugyanezen időszakot felölelő napló, amelyet egy debreceni gyógyszerész lánya vezetett. Tartalma hasonló, talán részletesebb a gyulai naplónál. A tudomása szerint egyenlőre még senki által föl nem dolgozott forrás az összehasonlítás lehetőségét kínálja. Talán kimutatható lenne az a különbség, amely egy kisváros és egy valamivel nagyobb vidéki város kisasszonyainak mentalitásában megmutatkozik. Kiss Gy. Csaba előadásához a következőket fűzte. A családregényeket történész szemmel olvassa, esztétikai szempontból nem minősíti azokat. Szabó Magda Régimódi történet c. családregénye a Debrecen történetével foglalkozó számára megkerülhetetlen. Orosz István 10 éve foglalkozik azokkal a történeti problémákkal, amelyeket e családtörténet ábrázol. Lényegesen jobb véleménye van a családregényekről, mint Kövér Györgynek. Nagyon fontosak lehetnek, ha jól tudják ábrázolni a történelmi mozgásokat, mivel ez történetírói eszközökkel igen nehéz. Neki sokat segített Szabó Magda regénye abban, hogy a XIX. sz. 2 felének Debrecenjét milyen magatartásformák jellemezték. Ezeket történeti források alapján nem lehet megállapítani. Szabó Magda a családjában élő emlékezetet, szóbeli hagyományt örökítette át íróként az utókorra . Gyáni Gábor Mi a társadalomtörténet? - Vetette fel a kérdést. Faragó Tamás tette szóvá az előző szekcióülés végén, hogy az elhangzott előadások erőteljesen gazdaságtörténeti irányultságúak voltak. Ez azt a meggyökeresedett és nem egészen eltűnt megszokást reprezentálja, amely nem ismer el autonóm társadalomtörténetet. Ez a szekcióülés majdnem ugyanúgy indult, mint az előbbi. Aztán Kósa László korreferátumában elhangzott az a megállapítás, hogy a gyulai zongoratanárnőnek tulajdonképpeni státuszát társas kapcsolatai emelték meg. Gyáni Gábor szerint ez volt az a pillanat, amikor kiléptünk abból a beidegződésből, hogy mindent az anyagi körülményekre, vagyonosságra, jövedelemre vezessünk vissza. Vannak olyan faktorok, amelyek autonóm módon, vagy meglehetősen emancipált módon döntenek arról, hogy kinek mi egy adott közösségben a helye. Ez valódi társadalomtörténeti szempont és közelítés. Olyan jelenségeket kell társadalomtörténeti érzékenységgel tanulmányozni, amelyeket nehéz felismerni, mert szövevényes, nehezen megfogható viszonylatokban nyilvánulnak meg és ezek nincsenek leírva, nincsenek róluk listák, jegyzékek, nem kerültek be a statisztikákba. Esetleg bekerültek a magánnaplókba, vagy áttételes formákban irodalmi művekből olvashatók ki. El kellene már szakadni attól -hangsúlyozza Gyáni Gábor-, hogy mindig a gazdaság által meghatározott társadalmi státuszban gondolkodjunk, mindent erre vezessünk vissza.