Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK
lakossággal rendelkező helységek száma 118, közülük a görögkeletiek jelenléte a következőképpen alakult: 46 esetben 100 %, 36 esetben 90-99 %, 7 esetben 90 %, 15 esetben 80 h, 7 esetben 70 %, 4 esetben 60 %, 2 esetben 50 %, 10 esetben 50 \ alatt. A rendelkezésünkre álló összeírásokból kikövetkeztethető Bihar megye településszerkezetének XVIII. századi fejlődése, illetve a görögkeleti lakosság Bihar megyében történt megtelepedése. - Jól tudjuk ugyanis, hogy Bihar megyében a török uralom előtt már meg27 telepedtek a román kenézségek. Megfigyeléseink szerint azonban rendkívül érdekes, hogy a XVI. századot megelőzően megtelepült román falvak zöme nem érte meg az 1692. esztendőt, azok a régi településrendszerrel együtt pusztultak el a XVII. század elején 2 8 és közepe táján. - Az általunk vizsgált összeírásban szereplő görögkeleti lakosú falvak az említett kivételektől eltekintve mind a XVI. században keletkezett települések. A XVI. században összeírt 34 helység közül először írtak össze 1552-ben egyet, 1558-ban egyet, 1580-ban ötöt, 1584-ben egyet, 1587-ben hármat, 1588-ban tizenötöt, 1599-ben egyet, 1600-ban ötöt. A vizsgálódásaink körébe vont települések közül az 1715-20. évi összeírásokban szerepel 144 és az 1785. évi összeírásból ismert 118. Megállapíthatjuk tehát, hogy az 1785. évi összeírás tanúsága szerint a görögkeletiek által lakott települések közül egyetlen egy sem hozható kapcsolatba a török hódoltság előtt kialakult román kenézségekhez tartozó településekkel. A görögkeleti lakosság zömének megtelepedése Bihar megyében a XVIII. századra esik, akkor települt meg a vizsgálódásaink körébe vont 306 település közül 262, míg a XVI. századra esik 34 település keletkezése; ugyanakkor a fennmaradt román települések közül egy-egy települt meg a XIV. és a XV. században. A XIII. században már megtelepült és a görögkeletiek 1785. évi összeírásában is szereplő helységek eredendően magyar települések, már csak azért is, mert az 1773. évi összeírás is mind magyarnyelvű településekként tartja azokat 29 30 számon. Közülük Belényes, Berek-Böszörmény, Berettyó-Újfalu," 5 "" Diószeg,* 52 Élesd" 5 * 5 és Mező-Telegd* 54 mezőváros volt. így azokban az 17B5. évi összeírás szerint lakozó görögkeletiek megtelepedését a XVIII. században lezajlott népmozgalom eredményének tartjuk. A hat megyéből Bihar megye népességi viszonyait tisztázták a f
