Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK
értelműen az alakulás, az engedélyezés és a módosítások dátumát, továbbá nem regisztrálták a tiszavirágéletű és az engedély nélkül működő egyesületeket. Más levéltári fondokat kutatva már nemcsak az egyesületek alap-adatait kell keresnünk, hanem az ezek történeti hátterét tükröző dokumentumokat is. A főispáni általános és bizalmas iratok közül főleg a budapesti rendőrkapitánynak küldött évi jelentések juttatnak bennünket kiváló információkhoz. Az alispáni iratokat -a kutatás időigényessége ellenére- már csak a 1394/1873. B.M. számú rendelet által előírt féléves egyleti jelentések miatt is érdemes szisztematikusan, a megfelelő segédletek alapul vételével átforgatni. Ahol a jelentések szöveges része megmaradt, ott azok igen értékesnek bizonyultak. A statisztikai részük pedig az időszaki változásokat követte. Sajnos, ezeket a jelentéseket következetlenül helyezték el az alispáni irattárban, így kutatásuk nehézkes. Előfordult olyan is, hogy egy 1875-ben adott iktatószámot követve 1930-ig lehet az akták vándorlását végigkísérni. Ezek a keresgetések azonban témánk szempontjából egyáltalán nem érdektelenek, mert ezzel az alapszabályok engedélyezésének útját is követhetjük és így észrevehetővé válnak a manipulációk, az "aktatologatások", amelyek egyébként nem feltétlenül politikai érdekből fakadtak, hanem csupán a kor bürokratikus gyakorlatát érhetjük bennük tetten. Ha az alispáni fond hiányos, akkor az innen nyerhető adatokat -hosszadalmasabb, a kudarc lehetőségét is hordozó munkával- a járási főszolgabírói ill. a polgármesteri iratokból kísérelhetjük meg pótolni. Mindezt jól kiegészítő forrásként vehetjük kézbe az olyan személyek iratait , akik valamely egyesületben fontos szerepet töltöttek be. A községi képviselőtestületek jegyzőkönyvei az egyesületek és a hivatalos szféra közti kapcsolatot segítik megvilágítani. Látszólag semleges iratok is segíthetnek az egyesületek egyes településekre gyakorolt jótékony hatását rögzíteni. Jó példa erre a Balatoni Hajózási üzemigazgatóság anyaga, mert ez a szerv a tó kikötőinek felügyelete során többször kapcsolatba került pl. a helyi fürdőegyesületekkel.
