Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

összeállítások, amelyek egy-egy katonai tanintézet történetét, illetve egyes fegyvernemek történetét tárgyalják. Ezek az összeállítások általában életrajzi adatokat is tartalmaznak, bár megjegyzendő: a gyakorlat azt bizonyítja, hogy számos esetben hibák forrásai. Ugyanez mondható el a két világháború közti korszak nem egy lexikonáról, adattáráról, nem beszélve a Magyar Életrajzi Lexikon -csak erős fenntartásokkal kezelhető- életrajzairól is. Az eddigiekben elsősorban a korabeli levéltári forrásokról, illetve nyomtatott forrásokról szóltam. Most röviden szeretnék szót ejteni azokról a még napjainkban élő újságokról, folyóiratokról amelyek fontos információkat közölnek a kutatóval. Ezek közé a kiadványok közé a magyar katonai emigráció egyre nagyobb nehézségekkel küszködő újságjait sorolhatjuk. Közülük a legtöbb információt a Münchenben megjelenő Hadak Útján, illetve a Ludovikás Híradó tartalmazza. Mellettük a legfontosabb és a legtöbb adatot közlő lapok a Bajtársi Hírek (München), a Bajtársi Híradó, illetve a Bajtársi Levél (Cleveland), a Magyar Szárnyak (Oshawa). A levéltári, illetve könyvészeti és sajtóanyag hasznosítása mellett törekedtem arra is, hogy a még elérhető egykori katonai felső vezetőkkel, vagy családtagjaikkal interjút készítsek, illetve a kérdőív kérdéseire választ kérjek. Ezek a kísérleteim mintegy nyolcvan százalékos sikerrel jártak. A még élő és általam megkeresett egykori katonai felső vezetők készséggel álltak a rendelkezésemre és ugyanez mondható el a családtagokról is. A kérdőívek kitöltése a legtöbb esetben a családok birtokában lévő eredeti okmányok alapján történt és az adatok összevetése során megállapítható volt, hogy alig mutatkozik eltérés az addigi eredményekhez képest. Az eddig elvégzett kutatások összegzéseként -úgy vélem- elmondhatom, hogy a kutatás módszerei kialakultak, a források legtöbbjének feltárása megtörtént, de kiegészítő források feltárása, hasznosítása, bizonyos szempontok finomítása mégis szükséges. Amennyiben ezeket sikerül a későbbiek során eredményesen megoldani, akkor elmondható, hogy a két világháború közti magyar társadalom egyik sajátos társadalmi csoportjának arculatát torzításoktól mentesen feltárhatjuk, megismerhetjük a tábornoki és tiszti-