Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

Szakály Sándor: FORRÁSOK ÉS MÓDSZEREK A HONVÉDSÉG TISZTIKARÁNAK TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELÉHEZ Az elmúlt néhány évben újabb lendületet vett a XIX-XX. századi magyar társadalom kutatása. A módszerek finomodása, újabb kutatók bekapcsolódása és a szélesebb olvasóközönség érdeklődése azt bizonyítja, hogy a társadalomtörténeti kutatások jelentősége megnőtt. A kutatások során egyre újabb és újabb társadalmi rétegek, csoportok kerülnek a vizsgálódások középpontjába. A nagyobb csoportok és rétegek kutatása mellett fontos szerep jut(ott) a kisebb, sajátos kapcsolatrendszerben lévő, illetve bizonyos értelemben elkülönült rétegek kutatásának is. A sajátos, önálló társadalmi csoportok körébe sorolható a hadsereg tisztikara is. Előadásomban a magyar királyi honvédség felső vezetése, illetve a tisztikar társadalmi összetételének kutatása során szerzett tapasztalataimról, illetve az alkalmazott kutatási módszerekről és többirányú, több szempontú forrási megközelítésről szeretnék szólni. Az előadás címe eléggé tág teret biztosít.számomra az időben történő visszanyúlásra -hiszen a magyar királyi honvédség 1868tól állott fenn-, de magam csak az 1919 és 1945 közötti katonai felső vezetésre, illetve tisztikarra vonatkozó kutatásokról szólnék, előrebocsátva azt, hogy a források és a módszerek az 1919 előtti időszak honvédségének tisztikarára vonatkozóan azonosak, illetve hasonlóak lehetnek. Mint ismeretes, az általam vizsgált mintegy huszonötéves időszakban a magyar királyi honvédség tisztikara több ezer főre rúgott. A kutatás első lépéseként tehát meg kellett határozni azoknak a körét, akikre a vizsgálat irányulni fog. Megítélésem szerint a honvédség tisztikarának társadalmi összetételét jól reprezentálhatja a katonai felső vezetés, mint minta. Ezért először is meg kellett határozni azokat a kritériumokat, amelyek alapján valakit a katonai felső vezetés körébe tartozónak tekinthetünk. Úgy véltem, a katonai felső vezetés tagjai közé sorolhatók mindazok a személyek, akik á katonai döntéshozatali mechanizmusban