Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK
a különböző munkahelyeket, baráti társaságokat, közös külföldi utazásokat, egyszóval életük első fele mindennapjainak és ünnepeinek gazdag dokumentációját tartalmazza. Végül meg kell említeni azt a mintegy 400 fotót, amelyet ugyancsak Rakovszky László gyűjtött össze és rendezett el tematikus és időrendben naplóiban, összegyűjtött és lemásolt levelei között és harctéri feljegyzéseiben. Az I. rész naplótöredékeket, térképeket, fényképeket tartalmaz a boldog békeidőkből , 1893-tól 1914-ig. Mindenekelőtt a katona- és társasági élet, a vadászatok elevenednek meg az illusztráló képeken. A II. rész az 1914-1918. éveket foglalja magában és képanyaga a mozgósítás, a háborúba indulás pillanatait, valamint a front és a hátország háborús jeleneteit mutatja be. A III. kötetben, az 1917-1918 közötti időszakról külön "Harctéri feljegyzéseket" készített R. László, melyet további 80, szinte hadiriportszerű fotó illusztrál éppúgy, mint a harctérről írt és oda érkezett, leveleinek másolatát tartalmazó köteteket. A IV. rész az 1918-1928. évekre vonatkozó feljegyzéseket és fotógyűjteményt tartalmazza, mely a györkei bir18 tok személyzetéről is néhány érdekes fotódokumentumot ad. Miért fényképeztek? Látva a Szmrecsányiak, Rakovszkyak és Ghyczyk családi fotóalbumainak gazdagságát, rendszerezettségét, hajlamosak vagyunk úgy ítélni, hogy mindez a család középnemesi hagyományainak, erős történeti öntudatának megnyilatkozása. Nem veszélytelen ez az állítás, hiszen a fotózás történetét és szociológiáját áttekintve egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől, hogy mind az önmegörökítés vágya és szándéka, mind a családi összetartozás kifejezésének funkciója a fényképezés, az amatőrfényképezés legáltalánosabb, mondhatni társadalmi helyzettől független tömegjelenségévé vált. Elfogadjuk Susan Sonntag megállapítását, miszerint: "A fénykép legősibb és legelterjedtebb funkciója, hogy megörökíti a családhoz (vagy más csoporthoz) tartozó egyén életének jelentősebb állomásait... A fényképekből minden család arcképkrónikát szerkeszt magáról - hordozható képkészletet, amely a család összetartozásáról tanúskodik". Elemzésünk célja csupán az, hogy felmutassa egy bizonyos, egyedi (társadalmilag meghatározott) család saját életének jelentős állomásait. Ugyanis ezek az egyediségükben megőrzött pillanatok
