Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK
as egyszerűség, a hagyományosan szolid jómód, semmint a parevnü túlöltözöttség jellemezte. A hivatásos fotók között kell megemlíteni azokat a tablókat, tablószerú csoportos képeket , amelyek divatja már a század vége felé, az 1880-1890-es években megjelent, és gazdag tárházai lehetnek társadalomtörténeti, ezen belül főleg intézménytörténeti, iskolatörténeti adatoknak, emberi kapcsolatoknak. Ezek közé sorolhatók a gyakran ugyancsak hivatásos fényképésszel, helyszínen készíttetett bankett- és báli fotók, valamint a riportszerű rögzítése egy-egy családi vagy társadalmi eseménynek, esküvőnek, temetésnek. Ezek a többnyire tömeget, de legalább is sok embert ábrázoló képek az egymás közelébe került egyes emberek jelenlétével lepik meg a kutató utókort. Hogy került oda? Mi köze volt hozzá? Miért szerepelt itt? És még számtalan olyan kérdést indít meg bennünk, mely közelebb hozhat egy személyiség megértéséhez, avagy nem egyszer nagyon is konkrét ténykérdések eldöntéséhez. Az amatőr képek világa A családi fotótár további albumai is külön-külön egységet alkotnak, alapvető különbségük azonban az eddigiekhez képest, hogy valamennyi törzsanyaga és túlnyomó része amatőrkép. A képek elrendezése Összesen mintegy hatszáz db képet tartalmaz az a 70x50 cm nagyságú, fekvő téglalap alakú, barna bőrkötésű és a Rakovszkyak címerállatával (a rákkal) díszített album, melyet minden bizonnyal az általunk második generációnak nevezett nemzedék egyik tagja, 14 Rakovszky Jenő állított össsze. Ez az összeállítás is a már említett öndokumentálás egyik kitűnő példája. Mivel a gyűjtemény családtörténeti összeállítás igényével készült, az első rész a sáros-daróci kúriát és életet , főként az épületeket, szobabelsőket, az ősi sírkertet és a környező tájat mutatja be, túlnyomórészt a század első éveitől kb. a harmincas évekig készült amatőr képeken keresztül. A második rész születési sorrendben , számjellel ellátva csoportosítja a 16 Szmrecsányi utódot és leszármazottaikat több generáción keresztül s mivel az összeállító magas kort ért meg, négy-
