Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

molyan vették. A névjegyzék egy példányát elküldték a fogadó megye alispánjának intézkedés végett, egy példány pedig a kibocsátó megye alispánjának irattárába került. Jutott egy-egy példány az elindító és a fogadó járások főszolgabíráinak is. Nagy szerencsémre, Nyitra vármegye alispáni fonójában -a vándoriparosok és a házalók irataival együtt- 14 dobozba összegyűjtve máig megvannak az említett névjegyzékek, és érdemi anyag maradt Bars vármegye alispáni fondjában is. A privigyei főszolgabírónak a kutatott korszakból származó iratai is megmaradtak, selejtezés nélkül. (Az említett fondok a Státny archív v Nitre őrizetében vannak és kutathatók.) A főszolgabíró anyaga sok konkrét példát szolgáltat a munkástoborzás formáiról, az orvosi vizsgálatok során tapasztalt szociális körülményekről, a munkásgazdák visszaéléseiről, a vándormunkások kereseti viszonyairól, az idegenben végzett munka során felmerült vitákról és még sok másról - olyan kérdésekről, amelyek az alispáni hivatalig már nem jutottak el. Az említett munkásjegyzékek sok szempontból kiaknázhatóak. Kirajzolódik belőlük egy állandó munkásgazda-gárda, gazdánként és évente megállapítható toborzási területtel, továbbá a munkavállalás helyével, gyakran az alkalmazó uradalom nevével. A névsorok jól mutatják, hogy egy-egy család minden munkaképes korú tagja (apa, anya, fiú, leány) leszerződött. Az életkor közlése szintén sokat segít. A jegyzékekből jól összegezhető a trachomával fertőzöttek illetve a betegek száma és aránya. A kezembe jutott valamennyi jegyzéket feldolgoztam, itt néhány eredményt közlök mutatóba, a forrásérték érzékeltetésére, mind a fogadó, mind pedig a kibocsátó terület szemszögéből, Mezőhegyesre koncentrálva. 1891-ben, az első viharsarki agrárszocialista megmozdulások esztendejében, kereken 2500 felvidéki idénymunkás volt a ménesbirtokon. Róluk a mezőhegyesi elöljáróság a trachomaellenőrzést elősegítendő, pontos listát készített. Ebből egy példányt a barsi alispán is kapott. Kiderül belőle, hogy a 2500 munkás Nyitra vármegye 89 településéről (a legtöbben Nagylehotáról, 99-en, Kislehotáról, 98-an) , Bars vármegye 41 falujából (a legtöbben, 57-en, Koszorúsról), Trencsén megye 15 helységéből (Zbirnyóról 29 fő volt a legtöbb) és Túróc megye 10 községéből (a legtöbben -146-an- Szklenóról) jöttek a ménesbirtokra. A mezőhegyesi nyári munka olyan hagyományos megélhetési forrás-