Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

A származási hely A továbbiakban az első vizsgálati szempont, az ortodox kereskedők származási helyének eddigi elemzéséből levonható néhány következtetés vázlatos közlésére szorítkozom. l.sz. táblázat A születési - származási helyek megoszlása férfiak nők fő h fő % I. Budapest 21 12,5 35 21,2 II. Budapesten kívül 147 87,4 130 78,7 a. / a határokon túl 29 17,2 24 14,5 b. / Magyarországon 118 70,2 106 64,2 A származási hely alapján két fő csoportot különíthetünk el. A két csoport megoszlásában feltűnő a városban születők, azaz második vagy harmadik generációs fővárosiak kis aránya a bevándorlókhoz képest, jelezvén, hogy a vizsgált csoport igen friss képződménye Pest társadalmának s létszámának növekedésében lényegesen nagyobb súllyal szerepel a beköltözés, mint a helyben történő újratermelődés. Szembeötlő a városban született férfiak és nők aránya közti különbség: a nők között jóval nagyobb a legalább második generációsok száma, ami megerősíteni látszik azt a tényt, hogy a bevándorlás ezekben az évtizedekben többségében férfiakat hoz a városba. Pest ortodox zsidó kereskedőinek nagyobb része tehát - a férfiak 87,4, a nők 78,7 h-a- elsőgenerációs betelepülő. Körükben elhatárolhatók azok, akik közvetlenül a határokon túlról érkeztek a fővárosba. Kiemelésük azért lényeges, mert cáfolni látszik a külföldről jövő zsidó bevándorlásra érvényesnek tekintett, részleteiben Marton Ernő által kifejtett elképzelést.

6 (Eszerint a betelepedők először az ország peremterületeire költöztek az orsztrák, cseh-morva, galíciai határra, s csak az őket követő generációk jutottak el az ország belsejébe.) Ez az elmélet nemcsak a vándorlás mechanizmusát foglalja egyértelmű modellbe, hanem ezen keresztül alkalmasnak találta-