Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

N.Czaga Viktória - Halmos Károly: A BUDAPESTI CÉGBÍRÓSÁG LEVÉLTÁRA (Vázlatos ismertetés) A magyarországi kapitalizmus fejlődésének egyes "állomásai" nem igazodnak az általunk felállított mesterséges korszakhatárokhoz. Egyes -fontos- elemei már a XIX. század első felében beépültek a feudális gazdaság- és intézményrendszerbe. Ezek közé tartozott az 1839-1840. évi országgyűlés XV. törvénycikke is, amely felállította Magyarországon a váltótörvényszékeket, létrehozta a váltótörvénykönyvet, elrendelte a cégbejegyzést és intézkedett a földbirtok hitelképességét emelő betáblázásról. ~ A törvényhozók azzal, hogy az üzleti élet két legfontosabb elemének intézményrendszerét aprólékos munkával megteremtették, sürgető feladatnak tettek eleget: a föld és a kereskedelmi hitel emelésére bevezették a váltót, a cégbejegyzés pedig a váltó intézményének polgári jellegű -egységes és nyilvános- alátámasztását szolgálta. 1849 után a magyarországi iparviszonyokat először az 1851-ben kiadott Ideiglenes Iparrendtartás, majd az 1860-tól életbe lépte2 tett Iparrendtartás szabályozta 1867-ig. A kiegyezés után az iparviszonyokat általánosan rendező, rendszerbe foglaló törvény tervezetét Gorove István földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1869-ben terjesztette az országgyűlés elé: az 1872: VIII. törvénycikk az első magyar általános ipartörvény. Három év múlva követte az 1875. évi XXXVII. törvénycikk, a kereskedelmi törvény, amelyet a "Gründerzeit" időszakát lezáró 1873-as súlyos megrázkódtatás hívott életre. A kereskedelmi törvénykezés természetesen nem elszigetelt magyar jelenség: az 1875-ös törvény elveiben követte a német és ciszlajtán hagyományokat. A két törvény együttes emlegetését -miután az 1872: VIII. tc. a kézművesiparra, az 1875: XXXVII pedig a kisipar körét meghaladó kereskedelmi cégekre vonatkozik-, az ipar szó korabeli meghatározása indokolja: a "kereskedői ipar" fogalmát ugyanis még az 1860. évi Iparrendtartás honosította meg, s ebben az értelemben foglalkozik vele mindkét törvényünk. Az 1872-es ipartörvény a