Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

A közgyűlésen letétbe helyező részvényesek listájából elsősorban a nagyrészvényesek birtokának időbeli változását érdemes és lehet nyomon követni. Különösen tanulságos ez olyan társulatoknál, amelyeknél a részvények névre szólnak, a tulajdonos neve, lakhelye a társulat részvénykönyvébe "beírvák", így az átruházás is nyomon követhető volt. A múlt századi iparosodásunk húzó ágazatként szereplő malomipar vállalatai többnyire ebbe a kategóriába tartoztak. Részvénykönyvek híján a közgyűlésen megjelent részvényesek listájából rekonstruálhatjuk azt a "pressure group"-ot, amely szavazataival befolyásolhatta a közgyűléseken hozott stratégiai döntéseket (sokszor függetlenül attól, hogy a tulajdonos igazgatósági tag, vagy nem, tehát szerepel-e a neve a Compass-okban). Nem kívánjuk itt a belső tőkefelhalmozás és a hazai malomipar fellendülésének összefüggését tárgyalni (ez Sándor Vilmos tanulmánya óta elfogadott tézis a magyar történetírásban

5

), de Wahrmann Mór, a malomgründolásban kulcsszerepet játszó kereskedő-bankár malomrészvényeinek mintáján érdemes egy pillantást vetni az időbeli fluktuációkra is. 1. táblázat Wahrmann Mór malomrészvényei (1876-1891) (letétbe helyezett db az adott év februárjában) Év "Pannónia" 1876 ? 115 1877 14 ? 1878 24 20 + 1879 29 7 1880 41 1881 41 2

K 1882 41 24 + 1883 42 7 1884 32 7 1885 32 ! 7 1886 32 7 1887 34 ? 1888 34 91 1889 34 91 1890 36 91 1891 36 91 A közgyűlésen nem helyezett letétbe (Lujza) ill. abban az évben nincs névszerinti kimutatás (Pannónia). +

: A letétbe helyező a Wahrmann és fia cég, a közgyűlésen megjelent képviselője Hollander S. (Wahrmann unokaöccse és cég vezetője). Forrás: DFL VII.2/e Bp. Kir. Törvényszék Cégbírósági iratok. Cg. Okm. 45; Cg. 1224.