Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

lünk adatokat, tehát inkább a város "szegénypolitikája" olvasható ki az ügydarabokból. Azt azonban, hogy hányan kerültek oda és miért, esetleg hányan szorultak volna ilyesfajta gondozásra, csak az egész irategyüttes szisztematikus átnézésével és feldolgozásával lehetne kideríteni. Az iparosokkal viszont az a helyzet, hogy 1887-ben a polgármesteri hivatal az összes vonatkozó iratot átadta a működését megkezdő Ipartestületnek, tehát valamennyi nyilvántartást, a lajstromokat,

15 s miután ipartestületi anyag csak töredékesen került eddig levéltárunkba, majdnem biztos, hogy a primer források elvesztek. Viszont 1872-87 között az iktatott anyagban vannak ilyen jellegű, értékes adathordozók a céhek feloszlatásával és az ipartársulatok megalakulásával kapcsolatban. 6 Az említett tizenöt esztendőben megtalálhatjuk mindazoknak az adatait, akik iparengedélyt kértek a városban, hiszen azt a polgármester adta ki. Igaz később is, csak az a gond, hogy míg a 70-es években az ilyen kérelmeket megindokolták (vagyoni helyzet), csatolták a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát, amelyben az apa foglalkozása is szerepel, tehát az egyén társadalmi mozgása is kiolvasható, később azonban már a kérelmekre a polgármester semmitmondóan, előregyártott nyomtatványokon válaszolt.

17 Tehát a társadalmi kérdésekre választ kereső kutatók az iktatott anyagban -igen hosszadalmas és fáradságos munkával is- csak részleges információkhoz juthatnak. Mégsem szeretnék elriasztani senkit, csupán nyomatékosan hangsúlyozom, hogy rendkívül idő- és energiaigényes a közigazgatási iktatott iratok kiaknázása. Ismét csak az iktatatlan iratok átvizsgálását lehet inkább ajánlani, elsősorban a Nyilvántartásokat, ahol megtalálhatók pl. a város képviselőinek és viriliseinek névjegyzékei (1899-1924), azonban komplex, mindent átfogó adatsorok, vagy források, amelyekből ezek összeállíthatók, itt sincsenek.

1

^ Mégis hiszem, a kutatás nehézségeinek ellenére is, hogy éppen a közigazgatás legalsó szintjein (város, község) keletkezett irategyüttesek szisztematikus áttanulmányozása tenné lehetővé az 1848-1914 közti magyar társadalom jobb megismerését. Különösen akkor, ha egyrészt mód és lehetőség nyílna egy nagyobb, az ország különböző régióit érintő összehasonlító vizsgálat elvégzésére, másrészt, ha ezek a vizsgálatok a közigazgatás 1872 után