Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Polgári kor - Az 1872-1950-ig terjedő korszak - IV. B. 412. A Békési járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950(1956)

4-49. kötet 50-86. kötet Iktatókönyvek Mutatókönyvek 1872-1919 1874-1918 b) Kihágási iratok 1909-1919 14 kötet = 0,35 ifm 1-7. kötet 8-14. kötet Iktatókönyvek Mutatókönyvek 1909- 1919 1910- 1919 Összesen: 3 doboz, 97 kötet = 4,86 ifm IV. B. 412. A Békési járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950(1956) A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B. 434. fond bevezetőjében. A Békési járáshoz 1872-ben a következő települések tartoztak: Békés mezőváros, Mezőberény és Köröstarcsa községek, Bélmegyer, Fásmellék, Kamut puszták. 1885-ben a járás székhelye, Békés nagyközségi státuszban volt, egyéb változás nem történt. A fondot négy állag alkotja. Az a) állag elnöki iratait egyetlen iktatókönyv alkotja. A b) állagban a közigazgatási iratok találhatók. Az iktatott iratanyag hiányosan, az 1912-1929. és az 1945-1949. évekből maradt fenn. A korábbi évek dokumentumainak témájáról az iktató- és mutatókönyvek (1872-től) tájékoztatnak. Ebben az állagban nyertek elhelyezést az 1877. évi 20. tc. értelmében főszolgabírói hatáskörbe utalt gyám- és gondnoki ügyek megmaradt iratai, mégpedig gyámoltak nyilvántartásai és haláleset-felvételi jegyzőkönyvek. A c) állag iparügyi iratai között töredékesen iparengedélyek, iparigazolványok, árusítások engedélyezései találhatók. A d) állag kihágási irataiban csak iktató- és mutatókönyvek kutathatók. A Békési járás főszolgabírójának és főjegyzőjének korábban szétválasztott iratanyaga a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása alapján került egyesítésre. a) Elnöki iratok 1912-1917 1 kötet = 0,02 ifm 1. kötet Iktatókönyv 1912-1917