Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Polgári kor - Az 1872-1950-ig terjedő korszak - IV. B. 416. A Gyulai járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950

18 kötet = 0,20 ifm 1-14. kötet Iktatókönyvek 1902-1947 15-17. kötet Mutatókönyvek 1942-1947 18. kötet Elítéltek nyilvántartása 1911-1946 e) Hadigondozási iratok 1945-1949 3 doboz = 0,36 ifm 1-3. doboz Iratok 1945-1949 f) Országgyűlési választási névjegyzékek 1945-1950 37 doboz = 4,44 ifm 1-37. doboz Iratok 1945-1950 Összesen: 107 doboz, 137 kötet = 16, 67 ifm IV. B. 416. A Gyulai járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950 A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B. 434. fond bevezetőjében. A Gyulai járás területéhez tartozott Doboz, Gyulavári és Kétegyháza. 1919-ben Újkígyóst a megszűnő Békéscsabai járástól átcsatolták a Gyulaihoz. 1927-ben Mezőmegyer kivált Doboz területéből, és önálló községgé alakult (1973-tól Békéscsabához tartozik). 1945-1950-ben a járás települései: Doboz, Elek, Gyulavári, Kétegyháza és Újkígyós. A fond három állagból áll. Az a) állagban találhatók az elnöki iratok iktatókönyvei az 1898-1911. évek időszakából. A b) állagban a közigazgatási iratok nyertek elhelyezést. Az iktatott iratanyag 1877-től kezdve maradt meg, és elég hiányosan áll rendelkezésre. Az 1930-1943-ig terjedő időszak dokumentumai nem kerültek a levéltár őrizetébe. Az iktatott iratanyagban történő kutatást iktató- és mutatókönyvek segítik. A c) állagban kihágási iratok nyertek elhelyezést. Az 1904-1908. évekből fennmaradt jegyzőkönyveken kívül iktató- és mutatókönyvek, valamint különböző nyilvántartások találhatók. A főszolgabíró és a főjegyző korábban szétválasztott iratanyaga (IV. B. 416. és XXI. 11.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása szerint került egyesítésre.