Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Polgári kor - A neoabszolutizmus korszaka - IV. B. 165. Az Orosházi Cs. Kir. Járásbíróság iratai 1850-1854

Kiss Pétert nevezték ki. A járásbírósághoz a következő települések tartoztak: Békéscsaba mezőváros, Szénás, Szentetornya községek, Csákó és Csorvás puszták. Az iratanyag rendkívül hiányos, csak töredékét képezi az eredetileg keletkezett dokumentumoknak. Segédkönyvek nem maradtak fenn, így az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók. Figyelemre méltó a 81/1850. iktatószámú ügyirat, amely felsorolja az egyesített Békés-Csanád megye járásbíróságainak hatáskörébe tartozó településeket, és feltünteti azok népességszámát is. 1 doboz, 5 kötet = 0,14 ifm 1. doboz Iratok 1850,1852 2. kötet Ingatlanok adásvételének nyilvántartása 1851 3-5. kötet Polgári perek tárgyalásának határidő jegyzéke 1856-1857 6. kötet Bűnügyek beadványi jegyzőkönyve 1859 IV. B. 165. Az Orosházi Cs. Kir. Járásbíróság iratai 1850-1854 Az 1848-1849. évi szabadságharc leverése után az olmützi alkotmány értelmében megkezdődött Magyarország új közigazgatásának kiépítése, lényegében az ország adminisztratív beolvasztása az osztrák birodalomba. Az átalakítás alapjául szolgáló császári rendeletet, amely a „Magyarországra behozandó ideiglenes törvénykezési szerkezet és perrendtartás" címet viselte, 1849. november 10-én tették közzé. A rendelet értelmében szétválasztották a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. Alsó szinten I. és II. osztályú járásbíróságokat hoztak létre. Az orosházi I. osztályú járásbíróságként (vagy más néven társasbíróságként) működött. Az ilyen típusú bíróságok a II. osztályú járásbíróságok hatáskörét meghaladó ügyekben jártak el (a II. osztályú járásbíróságok hatáskörét lásd a IV. B. 162. fond bevezetőjében). Az orosházi járásbírósági tárgyalások a megyei törvényszéki elnök, egy fő ülnök, az orosházi járásbíró és az állami ügyész jelenlétében folytak. A járásbíróságok működése négy évig tartott. 1854. áprilisában alsó szinten újra egyesítették a közigazgatási és igazságszolgáltatási hivatalokat vegyes szolgabíróságok néven. A két állagból álló fond iratanyaga töredékes. Az a) állagban találhatók a polgári peres iratok, közöttük különböző típusú jegyzőkönyvek, periratok és segédleteik. Itt kerültek elhelyezésre a csekély mennyiségben fennmaradt telekkönyvi, valamint árvaügyi iratok. A fondképző dokumentumait 1850-1852-ben évente újrakezdődő, folyamatos számozással látták el, 1853-1854-ben pedig tárgyuk szerint rendszerezve, római számmal ellátva csoportosították azokat (ezzel kapcsolatban lásd IV. B. 162. fond bevezetőjét). A b) állag a büntetőperes iratokat tartalmazza az 1850-1852. évekből.