Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Polgári kor - A neoabszolutizmus korszaka - IV. B. 154. Békés-Csanád vármegye mérnökének iratai 1850-1860 - IV. B. 162. A Battonyai Cs. Kir. Járásbíróság iratai 1850-854

működésének kezdete óta alakított ki úgy, hogy folytatólagos sorszámmal látta el az iratokat. Segédlet nincs az anyaghoz, de az iratjegyzékekben elhelyezett dokumentumok rövid tárgykivonata segíti a tájékozódást. 1 doboz = 0,14 ifm 1. doboz Iratok 1850-1860 IV. B. 154. Békés-Csanád vármegye mérnökének iratai 1850-1860 A megye mérnöke a Nagyváradi Kerületi Építési Főigazgatóság fennhatósága alá tartozott. A megyei mérnöki hivatal elnevezése 1852-től Békési Kerületi Építési Hivatal volt. A mérnöki tisztet 185l-l 852-ben a korábbi főmérnök, Bodoky Károly viselte, majd utódjává Kosztka Károlyt választották meg. Utóbbi kizárólag a német nyelvet használta jelentései elkészítésénél. Mivel az abszolutista kormányzat nagy gondot fordított az utak, hidak, csatornák építésére és állandó karbantartására, valamint a katonai és csendőrlaktanyák, szállások építésére, az iratok nagy része ezekkel kapcsolatos tervezet, költségvetés, elszámolás. Emellett fennmaradt számos vízszabályozással, csatornázással, Körös-szabályozással kapcsolatos dokumentum is. A fond csak iktatott iratokat tartalmaz, hiányosan. Segédkönyvek nem kerültek levéltári őrizetbe. Az iratok évenként iratjegyzékbe vannak foglalva, kutatásuk darabonkénti átnézéssel lehetséges. Az iratanyag nagyobb hányada korabeli német nyelven íródott. 10 doboz = 1,26 ifm 1-9. doboz Iratok 1850-1860 IV. B. 162. A Battonyai Cs. Kir. Járásbíróság iratai 1850-1854 Az olmützi alkotmány értelmében a közigazgatást és az igazságszolgáltatást Magyarországon is - az osztrák mintának megfelelően - különválasztották. A szétválasztás alapjául a Ferenc József császár által 1849. november 3-án jóváhagyott és november 10-én közzétett, a „Magyarországra behozandó ideiglenes törvénykezési szerkezet és perrendtartás" címet viselő rendelet szolgált. Az országot öt törvénykezési kerületre osztották. Legalsó szinten járásbíróságokat, ezek fölé megyei törvényszékeket, kerületi főtörvényszékeket és legfőbb törvényszékeket állítottak.