Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Feudális kor - IV. A. 16. A Békési járás esküdtjének iratai 1829-1834

leiratainak ügyében történő intézkedés. Hatáskörébe tartozott a katonaállítás (statutio militum) ellenőrzése, a lakosság összeírásának (popularis conseriptio) felügyelete, a helységek különféle kötelezettségei Végrehajtásának (előfogat, portio kiállítása, közmunkák végzése) lebonyolítása. Intézkedett az insurrectios ügyekben (nemesség összeírása háború idején), felügyelte az utak, hidak, gátak rendben tartását. Végrehajtotta az alispán utasításait, meghallgatta a lakosság panaszait és intézkedett ügyeikben. A szolgabírói ítélőszék (fórum judlium) intézménye a járásokban a 18. században alakult ki. A főszolgabíró (szolgabíró) egy esküdttel egyetemben 3000 forintig terjedő polgári peres ügyekben, valamint 12 forintig (illetve nem nemesek esetében 12 botütésig) terjedő kihágási ügyekben ítélkezhetett. A szolgabírák segítőtársa a közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben egyaránt az esküdt (juratus assessores-jurassor) volt. A szolgabírák mellett egy rendes és több tiszteletbeli esküdt (honorarius jurassor) működött. A legfontosabb ügyekben a szolgabíró és az esküdt mint hiteles tanúbizonyság (testimonium legale) szerepelt. Az iratanyag a következő főszolgabírák idejéből származik: Paulovics József (1803-1818), Stummer János (1818-1834), Simay Kajetán (1834-1840) Kállay Ignác (1840-1843), Tomcsányi József (1843-1843), Kiss Péter (1846-1849). Az iratokhoz nem tartozik segédlet, nagy részük nem is lett iktatva, ezért a raktári jegyzékben évkoronként darabszámuk van feltüntetve. A levéltári rendezés során időrendi sorrendben lettek elhelyezve. Az iratanyagban történő kutatás az iratanyag darabonkénti átnézésével lehetséges. 3 doboz = 0,42 ifm 1-3. doboz Iratok 1815-1847 IV. A. 16. A Békési járás esküdtjének iratai 1829-1834 Az esküdt (jurassor) a szolgabíró segítőtársa volt közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben. A szolgabíró mellett egy rendes és változó számú tiszteletbeli esküdt (honorarius jurassor) tevékenykedett. Az esküdt a rábízott feladatokat jórészt önállóan intézte el. A fontosabb közigazgatási és bíráskodási ügyekben a szolgabíró és esküdtje, mint hiteles tanúbizonyság (testimonium legale) szerepelt. Ilyen minőségben már a 17. századtól részt vettek az úriszéki bíráskodásban. Az 1836. évi 10. tc. kötelezően előírta, hogy a szolgabírát és esküdtjét meg kell hívni a földesúr ellen folyó úrbéri pereket tárgyaló úriszékre. Az esküdtek a szolgabírók mellett részt vettek a szolgabírói ítélőszékeken (fórum judlium), ahol 3000 forintot meg nem haladó polgári peres ügyekben, valamint 12 forintig (nem nemesek esetében 12 botütésig) terjedő kihágási ügyekben ítélkeztek. A fond anyagát képező jegyzőkönyv Békés vármegye alispáni iratanyagának rendezésekor került elő. Az 1829-34, években keletkezett