Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

IV. B. 441. Arad Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai 1920-1923 - IV. B. 435. Az Eleki járás főszolgabírájának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1922-1946

IV. B. 441. Arad Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai 1920-1923 A közigazgatási bizottság hatáskörét és feladatait lásd a IV. B. 410. Békés Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai fond bevezetőjében. Az iratanyag a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított Arad vármegye magyarországi töredék területén fennálló, 1920-1923-ig működő törvényhatóság közigazgatási bizottságának dokumentumait tartalmazza. A csonka vármegyét 1923ban a 25. tc. a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékhez csatolta. Az egyesített vármegyék iratanyaga a Csongrád Megyei Levéltárban található. A rövid ideig funkcionáló megye közigazgatási bizottságának iratait a Békés Megyei Levéltár 1978-ban vette át területi illetékesség jogcímén a Csongrád Megyei Levéltártól. A fond a közigazgatási bizottság működése és ügyintézése során keletkezett iktatott iratokat és a kapcsolódó iktató- és mutatókönyveket tartalmazza. 3 doboz, 5 kötet = 0,52 ifm 1-3. doboz Iktatott iratok 1920-1923 4-7. kötet Iktatókönyvek 1920-1923 8. kötet Mutatókönyv A-Z 1920-1923 IV. B. 435. Az Eleki járás főszolgabírójának, 1945-tól főjegyzőjének iratai 1922-1946 A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B. 434. fond bevezetőjében. Az Eleki járás az egykori Arad vármegye trianoni békediktátumot követően Magyarországon maradt területét foglalta magába. Központja és egyben 1923-ig a csonka vármegye székhelye Elek nagyközség volt. Az Eleki járás 1946-ig állt fenn. A következő települések tartoztak hozzá: Almáskamarás, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagykamarás, Pusztaottlaka. 1946-ban Elek a Gyulai járáshoz, a többi település pedig az akkor Csanád megyei Mezőkovácsházi járáshoz került. A fond iratanyaga hiányos, emellett egy része korábbi helytelen tárolás következtében gyakorlatilag használhatatlanná vált (összeragadt). Forrásérték szempontjából a közigazgatás területi változásait, pártviszonyokat, egyesületek működését dokumentáló iratok jelentősek. Az irategyüttest területi illetékességből 1977-ben vette át a Csongrád Megyei Levéltártól a Békés Megyei Levéltár. A korábban két külön fondba sorolt főszolgabí-