Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Polgári kor - Az 1872-1950-ig terjedő korszak - IV. B. 436. A Mezőkovácsházi járás főszolgabírájának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950

IV. B 436. A Mezőkovácsházi járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950 A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B. 434. fond be­vezetőjében. Az 1950-ig Csanád megyéhez tartozó Mezőkovácsházi járást 1872-ben alakí­tották ki a Battonyai járás területéből. A járáshoz 1946-ig a következő települések tartoztak: Dombiratos, Csanádapáca, Kaszaper, Kunágota, Magyarbánhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Reformátuskovácsháza és Végegyháza. 1946-ban felszámolták az Eleki járást. Elek és Lökösháza a Gyulai járáshoz került, Almáska­marás, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagykamarás és Pusztaottlaka a Mezőko­vácsházi járáshoz. Csanád vármegye székhelye 1950-ig Makó volt, a járás iratanyagát innen szál­lították Csanád megye levéltárának részeként Szegedre. Az 1950-ben lezajlott köz­igazgatási rendezés eredményeképpen a Battonyai és a Mezőkovácsházi járásokat Békés megyéhez csatolták (1950. március 15.). A járási főjegyzőségek 1950. augusz­tus 15-ig működtek, majd a 144/1950. MT sz. rendelet alapján átadták helyüket a járási tanácsoknak. A Battonyai és Mezőkovácsházi főszolgabírói és főjegyzői irat­anyagot 1977-ben területi illetékességből a Csongrád Megyei Levéltár átadta a Békés Megyei Levéltárnak. A kapcsolódó Csanád megyei főispáni és alispáni iratanyag a Csongrád Megyei Levéltárban, Szegeden kutatható. Az a) állag elnöki iratokat tartalmaz. A hat évet felölelő, igen hiányos anyag ­az 1949. évet kivéve, amelyhez iktatókönyv használható - darabonkénti átnézéssel kutatható. A b) állag a közigazgatási iratokat őrzi. A gazdag, 524 dobozban elhelyezett iratanyag iktató-és mutatókönyvekkel kutatható. A c) állagban katonai állítási lajstromok sorozata található. A d) állag kihágási iratokat tartalmaz. A dokumentumok egy része segédletek­kel kutatható, a többi egyenkénti átnézéssel. Az e) állagban 1888 és 1902 között elkövetett iparügyi kihágások iratai kutat­hatók, segédlet hiányában egyenkénti átnézéssel. Az f-s) állagok csekély mennyiségű dokumentumai között peres iratok, rendőr­hatósági engedélyek, a testnevelési és népgondozó kirendeltség, a járási liszthivatal, a járási mezőgazdasági bizottság, lakásügyek, anyakönyvi ügyek, fegyvertartási enge­délyek iratai, cselédkönyvek, egyleti nyilvántartások, iparengedélyek nyilvántartása és nyomtatványok gyűjteménye találhatók. A fond korábban szétválasztott iratanyagát (IV. 436. és XXI. 30.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása alapján vontuk össze. a) Elnöki és bizalmas iratok 1933-1950 1 doboz, 1 kötet = 0,12 ifm

Next

/
Thumbnails
Contents