Jároli József: A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 1. (Gyula, 2006)

A Békés Megyei Tanács levéltára - XXIII. 8. A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai 1950–1990

XXIII. 8. A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai 1950-1990. 8,80 ifm Az 1950. évi I. törvény 17. § (1) bek. alapján: „A helyi tanácsok végrehajtó és intézkedő szervei a vb-k, amelyeket a helyi tanácsok tagjaik sorából választanak. (Alkotmány 33. §)". Az első tanácsülés feladatául rendelte a törvény a bizottság felállítását. A vb tagjainak megválasztását és esetleges visszahívását a megyei tanácsok esetében a Minisztertanács jóváhagyásával lehetett megvalósítani. A tanács tagjai közül választott testület a tanács megbízásának lejárta után is folytatta működését, mindaddig, amíg az új tanácstestület megalakult, és megválasztotta az új vb-t. A fentiekből következően a testület kettős alárendeltségben működött. Egyrészt felelősséggel tartozott az őt megválasztó tanácstestületnek, másrészt a szakmai irányítást ellátó belügyminiszternek, majd a Minisztertanácsnak. A 37/1953. (VII. 23.) MT sz. rendelet megszüntette a belügyminiszternek a tanácsok felett gyakorolt főfelügyeleti jogát, amelyet ezután a Minisztertanács gyakorolt az erre a célra létrehozott hivatali apparátus útján. A főfelügyeleti jogosítványhoz tartozott az ideiglenes vb kijelölése, ha az Elnöki Tanács a tanácsot alkotmánysértő működése miatt feloszlatta. Az első tanácstörvény a vb-t általános helyettesítő jogkörrel ruházta fel, ami azt jelentette, hogy ha a tanács nem ülésezett, feladatkörét a vb gyakorolta (29. § [1]). Ez meglehetősen széles döntési jogkört biztosított számára, ami gyakorlatilag a tanácstestület háttérbe szorulását eredményezte. E helyettesítő jogkört azonban nem gyakorolhatta a tanács kizárólagos döntési jogosítványait illetően. Saját feladatait képezte a tanácsülések előkészítése, napirendjének összeállítása, a tanácsi szabályrendeletek tervezeteinek összeállítása a tanácsülés számára, az alsó fokú tanácsok szabályrendeleteinek jóváhagyása, a saját hivatali szervezetének létrehozására javaslattétel az azt jóváhagyó Minisztertanácsnak, a hivatali szervezet alkalmazottaival kapcsolatos jogosítványok gyakorlása, másodfokú hatóság a szakosztályok, és az alsó fokú tanácsok döntéseivel kapcsolatban. A vb hatáskörében egyesültek mindazok a feladatok, amelyeket korábban a polgári kori közigazgatás keretében az állami hatóságok helyi szervei láttak el. A szakigazgatási feladatokat a bizottság által szervezett szakosztályok látták el, de az első tanácstörvény érvényességi ideje alatt hatósági jogkör nélkül. Minden intézkedést, hatósági határozatot a vb nevében hoztak. A „demokratikus centralizmus" elvének érvényesítésével a korabeli politikai célok direkt megvalósítására törekedett az akkori államhatalom. A testület tagjainak számát is a törvény alapján a 143/1950. (V. 18.) MT sz. rendelet határozta meg, a megyei tanácsok esetében 11-19 fő között. Békés megyében az 1950. június 15-i alakuló ülésen 13 tagú vb-t alakítottak. A testület titkos szavazással választotta meg a tisztségviselőket: az elnök Blahut János, elnökhelyettesek Szabó János volt alispán, Szentiványi Sándor SZÖVOSZ termelési felelős, a titkár Laukó György volt megyei főjegyző lett. (Megjegyzendő: 1948, a pártegyesülés óta a megyei testületekbe, azok élére is az MDP akaratának megfelelően kerültek emberek.) A testület köteles volt munkájáról a tanácsnak beszámolni, de döntései felett a Minisztertanácsnak, szakterületeket érintő ügyekben a szakminisztériumoknak is voltak