Jároli József: A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 1. (Gyula, 2006)

Bevezető gondolatok

mán hozott elnöki tanácsi határozatok szövege is. (18. sz. hat. községek alakításáról, egyesítéséről stb., 19. sz. hat. egyes nagyközségek várossá nyilvánításáról, 21. sz. hat. egyes bíróságok összevonásáról, a bíróságok elnevezéséről és illetékességi területének megállapításáról (járásbíróságok megszüntetése). AzET 23/1983. sz. hat. rendelkezik a megyei irányításban közreműködő városok, városi jogú nagyközségek és a városkörnyéki községek kijelöléséről. Békés megyében Békés, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Gyomaendrőd, Mezőkovácsháza, Sarkad köré szerveződtek a városkörnyéki községek. 1984-ben született meg az 1984. évi 22. számú törvényerejű rendelet az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosításáról, amelynek végrehajtásában a tanácsok is érdekeltek voltak, mint vállalatalapítók (120-123. old.). Az 1985. évi IV. törvény a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról, továbblépést jelent a tanácsok tevékenységének szabályozásában, a helyi tanács felelősségét és döntési jogosultságát, a lakosság érdekeinek képviseletét hangsúlyozva (41-42. old.). A helyi kezdeményezés, a döntések megvalósításához szükséges eszközök megteremtése érdekében módosítja a törvény számos ponton a tanácsok hatásés feladatkörét, meghatározva, hogy milyen jogosítványokat nem ruházhat át a vb-re vagy a szakigazgatási szervekre. (Ehhez a jogszabályhoz kötődik a 25/1985. (V. 6.) MT számú rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 11/1971. (III. 31.) Korm. számú rendelet módosításáról.) Az 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról a tanácsokat is a jogalkotók között sorolja fel, a tanácsrendeletek okából. Az 1987. évi 21. számú törvényerejű rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról, a kétszintű igazgatás bevezetéséről határoz (241. old.): a megyei tanács alá rendeli a nagyközségi, községi tanácsok törvényességi felügyeletét, végrehajtó bizottságaik irányítását stb. A végrehajtást szabályozó 63/1987. (XII. 2.) MT számú rendelet Fejér, Komárom, Szolnok és Vas megyét jelölte ki a kétszintű irányítás bevezetésére. A joganyag tanulmányozása mellett több helytörténeti kiadvány, levéltári iratismertető szolgálja a kutatómunkát. Ezek közüLmegemlítendő a tanácsok megalakításának negyedszázados évfordulójára összeállított Békés megyei tanulmánykötet, „A tanácsok Békés megyében 1950-1975" címmel (Békéscsaba, 1975.). Az öttagú szerkesztőbizottság által jegyzett kötet tanulmányai a tanácsalakulás történeti eseményeit, a tanácsi munka legfontosabb területeit mutatják be. A „Dokumentáció" című fejezetben az 1950-es alakuló tanácsülések jegyzőkönyveiből válogatott néhányat az összeállító. Itt közli a kötet az 1950-ben először megválasztott tanácstagok névsorát, a megyétől a községekig bezárólag. (Sajátos probléma volt azonban az, hogy a levéltárba került iratanyagból nem egy helyütt hiányzik a tanács alakuló jegyzőkönyve, s így csak közvetett adatokból lehetett a listákat összeállítani.) A kötet szerkesztői a jubileumi évben, a megyében működő tanácstagok névsorának összeállításával is nagy szolgálatot tettek az utókornak, hiszen később már igen sokrétű és alapos kutatást igényelt a névsorok összeállítása. A levéltáros szakma számára ma is zsinórmértékül szolgál a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei sorozatában „A helytörténetírás levéltári forrásai" című többkötetes összeállítás. A tanácskorszakot is tárgyaló III. kötet Gazdag István szer-