Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1915
46 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1915 aug. 15. Sakkban mind a három unokámmal meg kellett mérkőznöm. Ha élne, büszke volna rá szegény Pista bátyám, az első magyar sakk-könyv írója. – Tegnap halt meg Téglás István nyug. torda-aranyosi tanfelügyelő, Torda régiségeinek buzgó gyűjtője, szerencsés kezű műkedvelő archeológus. Ny. b.! aug. 16. Marosvásárhelyről Budapestre hazautazva, Kozma Gyuláné unokájával, Veress Zoltánnal (Zizivel) látogatásunkra érkezett s pár napig marad. A 2. és 21. honvéd gyalogezredek önkéntesi iskolája, melynek egyetemünkön szállást adtam, egyhónapi működés után ma ért véget. aug. 17. Egyetemünkön a király születésnapján kitűzettem a mi zászlónk mellé a szövetségesekét is. Azt sem hittem volna egy esztendővel ezelőtt, hogy sárga-fekete zászlót éppen én tűzessek ki! aug. 18. A király születésnapján templomban voltam a tanáccsal. Azután mindnyájan a Deák Ferenc utca kezdetén a Városháza előtt felállított Kárpátok őre nevű szobor (Szeszák műve) elé vonultunk, hol igen nagy közönség gyűlt össze. Gr. Bethlen Ödön kormánybiztos megnyitóbeszéde után ünnepi beszédet mondottam, s átadtam a szobrot gondozás végett Haller Gusztáv polgármesternek.34 A polgármester beszéde után Hirschler plébános, a g. kel. és g. kat. papok, Kenessey ref. és Ferencz József unit. püspökök s Eisler főrabbi szép beszédeket tartottak (Rosiescu románul), mire a szegek beverése következett. A szoborbizottság nevében én vertem be a szeget. Délután unokáimat is kivittem a szoborhoz és mind a négyen bevertük a szegeket, járulván valamicskével a hadsegélyezés céljaihoz. Melléklem Gámán Józsinak felvételét arról a pillanatról, midőn avatóbeszédembe fogtam. A Kárpátok őré nek felavatása – Márki Sándor beszédével 34 A „Kárpátok őré”-nek felavató ünnepe. Kolozsvári Hírlap, 16. évf. 1915. aug. 19. 230. sz.
