Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
402 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 a verandán gondosan ápolt, s háládatosan nyíló virágaimat takarókkal védtem a fagy ellen, amit nem cselekszenek azok azokkal, kik most a főtér és sok más városrész lakosait kidobják az utcára... – Ma pl. Reinbold Béla kollégám járt nálunk, hogy helyet kérjen holmija egy részének. S három hónap múlva a tanársegédek és kórházi orvosok egy része is hajléktalanná válik, mert egy pillanatig sem akarnak tovább szolgálni. okt. 13. Du. 3 órakor temettük Jékey Aladárt. Ravatalán még volt nemzeti szalagos koszorú – az Erd. Irod. Társaságtól, melynek alapításától fogva tagja, s három hét óta tiszt. tagja volt. Ez volt a boltokban kapható utolsó nemz. szalag. Ürmössy Károly unitárius pap beszéde után az Irod. Társ. nevében Csengeri, a sírnál pedig Csiky unit. pap búcsúztatta el a kedves virágaival, fehér virágokkal, elhalmozott kedves öreg költőt. Nyugodjék békében! – Berti bátyám nagyon hosszú hallgatás után írja, hogy október végéig Szeghalmon nyaral, hol veje főszolgabíró; télre bemegy Váradra, hol még egyszer ez életben, látni szeretne... 76 esztendővel a vállán. – A cluji egyetem irodalmi (bölcsészeti) karát az új prodékán szombaton (okt. 11.) vette át az eddigi ügyvezetőtől, Roscától; Lázár irodatisztet s a szolgákat egyelőre eskü nélkül megtartanák, de Lázár csak az erdélyi oláh (nép) nyelvet érti, az irodalmit nem, s így a magyarul nem tudó, románul pedig irodalmilag beszélő új elöljárókkal nem tudja megértetni magát. Szemler tanácsjegyzőt és Nagy Kálmán gondnokot az eskümegtagadás miatt elbocsátották. Juhász rektori irodatisztnek nyugdíjat ajánlottak fel, s ez a másik öregünk ezt hajlandó is volt kérni, hogy házában megmaradhasson; de most mégis megemberelte magát, s nem folyamodik hozzájuk. Azok a tanárok, kiknek természetben való lakásuk volt, a tél elé némileg megnyugodva mennek, mert utódaik elég gavallérosan, felajánlották, hogy megosztozzanak a lakáson. Romániai egyetemi és középisk. tanárok különben emlékirattal fordultak a román VKM-hez, panaszolván, hogy Clujba olyanokat is kineveztek rendes tanároknak, akiknek doktorátusuk s irodalmi munkásságuk nincsen, illetőleg csak kéziratokat mutattak be, miket a közvélemény nem ellenőrizhet, s így tudom. munkásságukról csak évek múlva alkothat véleményt. A középiskoláknál is érdemeseket mellőztek ismeretlenek miatt. Olyan panasz, mely minden tömeges kinevezésnél ismétlődik. Egyébiránt a cluji egyetem ma kapta meg az értesítést, hogy román királyi egyetem jelleget kapott s a tanárok fizetése, ellátása stb. a román egyetemek módjára történik. Budapestről megint nem tudunk semmit, két nap óta megint nem kapván onnan hírlapokat. Kenéztől hallom (aki Navratillal együtt itt állítólag házassága, illetőleg Kenéz elválása ügyében jár), hogy a románok B[uda]pesten még a minisztériumok telefonjait is leszerelték, s így jócskán el vannak vágva a kül- és belföldtől egyaránt. – Ezredes lakónk kutyamosója ma nagy lármát csinált nálunk a házból ellopott bakancsa miatt; cselédeinket vádolta, az egyik menyecskét, Rózát, aki pedig egy év óta, mint becsületes cseléd él nálunk, a megjelent detektívvel be akarta kísértetni, de ez kérésemre a sikoltozót itt hallgatta ki, s ártatlanságáról meggyőződhetett. Az új stăpânirea alatt olyan lármás dolgokat kell házunkban megszoknunk, amik azelőtt teljesen ismeretlenek voltak. Kapukulcsokat kapnak tisztiszolgák, akik és barátaik, hírünk és tudtunk nélkül, akármikor bejöhetnek. Három hétre szabadságolt hadnagyunk ma váratlanul, idejének kitöltése előtt hazajött; addig egy civil barátja járt be, akit nem is láttunk, és csak annyit tudunk róla, hogy a Patriá nak valami munkatársa, és csöndes, szerény lakó. – Itt ma függesztették ki a földbirtokreformot hirdető kiáltványt, s hallom, hogy a