Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
399 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 legalkalmasabb hely. Ha csakugyan ingyen kapnak vagont bútoraik szállítására, annak ugyan megadják az árát. Valami szerelő már Bánffyhunyadon megkopogtatja vagonuk kerekét, azt repedtnek minősíti, s a kocsit lekapcsoltatja, ha az armer Reisender 1000 koronán vissza nem varázsolja a kerék csengését. A Tiszáig ez a kopogtatás már egyszer-kétszer ismétlődhetik. Szandtner Pali – az egyik proskribált jogtanár – nem is visz magával többet két kézitáskánál, a többit itt helyezi el – a viszontlátás reményében. – Itt a napokban a mágnáskaszinót román tiszti kaszinóvá alakították át. A volt tiszti kaszinó szép könyvtára, hallom, teljesen elkallódott; a többnyire német könyveket főképpen szászok vitték haza – emlékben. – Utcánkból kidobják Ürmössy táblabírót is, bár a városban maradhat; kiszoruló bútorai számára tőlünk is kért valami helyiséget. Másik szomszédunknak, Ludmann-nak és családjának vasárnap kell mennie. A Patria folytatja az új egyetem bemutatását. 168 Az orvosi karon két új kated ra is lesz: egy a radiológiára (Negru), s egy a társadalmi egészségtanra (Moldován Gyula). Lechner tanszékét kétfelé osztják; a pszichiátriát a bukaresti dr. Ureche, az ideggyógyászatot dr. Minea kapta. Babeş Viktor „itthon” akarja tölteni utolsó éveit, s bukaresti anatómiai-patológiai tanszékét a kolozsvárival cseréli föl, eljöveteléig tanítványa, Vasiliu helyettesíti. – Az általános patológia tanára s a Pasteur-intézet vezetője dr. Levaditi lesz; a sebészeti klinikát dr. Iacobovici, a belgyógyászatit dr. Haţieganu Gyula vezeti. – A jogi kar újraszervezése több nehézséggel jár; segítségére jött a bölcsészeti kar a nemzeti nyelv, irodalom és történelem számára szervezett tanszékekkel és szemináriumokkal. A tanszékeknél bizonyos párhuzamosságot követelt az a körülmény, hogy a romániai jogon kívül, tekintettel kellett lenni az Erdélyben még érvényes osztrák és magyar jogra is. A szemináriumokban a kétféle jogot összehasonlító tanulmányokban is ismertetik. A jogtanárok nem folytathatnak ügyvédkedést, hogy minden idejüket tanulmányaiknak szentelhessék. Arra is gondoltak, hogy majdan egy hírlapírói kar fejlődhessék ki belőle. Több fiatal erőt nyertek meg Romániából. Az erdélyiek közt legismertebb nevű Haţieganu Emil (perrendtartás) a Kormányzótanács tagja. A már kinevezett jogtanároknak a kinevezendő franciákkal együtt feladatuk lesz, hogy részt vegyenek Nagy-Románia egységes törvénykönyvének megalkotásában, s belevegyenek minden jót, amit a most odacsatolt tartományok törvényhozásában a legjobbnak találnak. Úgy látszik, szakiskolává akarják tenni a jogi kart, mert a hallgatókat azzal biztatják, hogy csak gyakorlati dolgokat fognak tanulni. Holban tábornok öngyilkosságáról a lapok hallgatásának dacára, ma is beszélnek; s hozzáteszik, hogy az életük miatt aggódó b[uda]pesti zsidóktól hárommilliót kapott volna. Itt még őt tartották a legújabb alakulat legrokonszenvesebb emberének. – Deák Albert arról beszélt, hogy a Keleti (helyesebben Görögkeleti) Ujság ot jó lappá kellene tenni, amely a mostani szomorú időkben a magyarságot (Erdélyben) társadalmi feladataira figyelmeztesse. Kért, hogy kellő honorálás mellett, hetenként én is írjak két cikket. Én úgy véltem, hogy a lap a békekötésig maradjon meg az eddigi reportújságnak, azzal a módosítással, hogy ne üljön fel minden célzatos, és a magyarságot egyre csüggesztő hírnek. A rendszeres munka a törvényes fordulattal következik be. – Pavel Constantin (az azelőtti Papp László) román operát akar szervezni, amely Bârsan Zakariás drámai társulatával felváltva játszanék a magyaroktól elvett színházban. 20–30 szólistára, 60 kardalosra, 54 zenészre számítanak, s egyelőre 3–4 millióra teszik a berendezkedés költségeit. A drámai előadások december, az operaiak januárius 168 Universitatea românească a Daciei Superioare II. Patria, 1. évf. 1919. okt. 9. 185. sz.
