Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1919

350

MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919

júl. 13.

Tegnap 38 éves korában az elmegyógyintézetben fél esztendei szenvedés után meghalt Vajda Imre kegyesrendi matematikai tanár, akivel sok érettségi vizsgálaton működtem együtt. Ny. b.! – Délelőtt az utcán és a templomban sok magyar ruhás vagy piros-fehér virágú, zöld leveles csokorral ékesített lányt láthattunk; délután már „üresek” voltak az utcák; erős őrjáratok jártak, hogy „rosszakarók ellenséges tüntetéseket ne készítsenek elő a román állam ellen”, du. 5-kor már 30-nál több lányt vittek be a Fellegvárba, 7-et egy táblabíró ismerősöm szeme láttára lökdöstek be;102

a

egy hóstáti legény kalapjáról még az egyszínű virágot is letépték s eltiporták. „Hiszen csak virág.” – mondja a legény. „Virág tegnap, ma nem.” – felelt az őrjárat vezetője. A nagy idegességből a magyarok közeledésére következtetnek. A Kossuth utcán egész gulyát hajtottak végig: rekvizíció az Alföldről – s ez csak egy a sok közül. A marhát lemérik, elismervényt adnak róla, és azután „néz nyugatra magyar, néz vissza Keletre”.

júl. 14.

Ma harminc éve Párizsban bolondoztam a forradalom 100. évfordulóján – most Vajda Imre rekvieme, temetése nagyon illett a nap hangulatához. A csehek újra urak Magyarország azon részében, honnan ki kellett szaladniuk; ők is, sőt az osztrákok is, megkapják a kért részeket az országból, a románok pedig újból a Tisza felé küldenek csapatokat. Másrészt azonban a monostori oldalon lakásokat foglalnak le – talán nyugatról érkezők számára.

júl. 15.

Tegnap (mai szemlém alapján meggyőződtem róla) négy római a Ferenc József úton, Wesselényi utcán és a Széchenyi téren sok magyar cégiratot összeszurkált és -tépett szuronyával, míg egy tiszt véget nem vetett a hősködésnek. (Látszik, hogy a pópák és dászkálok gyors tanárképzése még nem ért véget; az izgatások a magyar nyelv ellen egyre tartanak.) Régibb hír szerint holnap kellett volna Nemz. Színházunknak román lábra állíttatnia, mit Papp Laci tenorista és intendánsféle szeretett volna, hogy az igazgatást s jövedelmet magának kaparítsa meg, de művészeket nem lehetvén máról holnapra nevelni, egyelőre beérik vele Szebenben, hogy itt időnként a bukaresti színészek vendégszerepeljenek, s Janovics, magánjoga alapján, fenntartsa 300 magyarból álló társaságát, melynek tagjait most is jól fizeti. Brelan román énekes kijelentette, hogy ő a magyar társasággal marad. Különben is csak magyarul tud énekelni. A nép még azt is el tudja hinni, hogy tegnap éjjel, a jelszót tudva, magyar tisztek szekerekkel bementek a Fellegvárba, s felpakolták és elvitték onnan az összes gépfegyvereket és puskákat. Így kötött ki valaha Garibaldi a debreceni homoktengeren. Azóta a debreceniek megokosodtak, mi nem. A rendelkező tisztek bizonyosan románok voltak.

júl. 16.

Ma de. fényes nappal is folytatták a magyar cégtáblák rongálását, betörését. A megriadt kereskedők sorra leszedik tábláikat, hogy román feliratot is mázoltassanak rájuk. A csapatmozgalmak tartanak. Délelőtt magam is láttam a vasúthoz vonulni teljes felszereléssel egy zászlóaljat. A hadosztály tábornokát, bankettel búcsúztatták el. Helyébe a 6. hadosztály jön vissza. Hódmezővásárhely táján állítólag nagyobb csatát vesztettek, s a vörösek már Berettyóújfalunál volnának. Tudni vélik, hogy az angol parlament megszavazta Magyarország megszállásának költségeit. A kolozsvári egyetemhez 102a ezeket éjjel 11-kor bocsátották haza