Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
306 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 esküjüket, mint Kisküküllőben a megyei tisztviselők. Marosvásárhelyen a városi tanács szintén lemondással fenyegetőzött, ha elégtételt nem kap a három szobor ledöntéséért; a prefekt tehát plakátokon fejezte ki sajnálkozását az elkövetett barbárságért. Ma, 32 napi munkával befejeztem Bunea Vechile episcopiî româneşci c. 152 lapra terjedő mun kájának nyelvgyakorlatképpen való lefordítását.49 Így az ez évben eltelt 92 keserves napon egy-két órát foglalkozván mindennap a román nyelvvel (remélve, hogy mire elvégzem, „magunk közt” leszünk), holnap áttérhetek a lapjaik olvasására, mivel most a mi lapjaink is csak azt írhatják meg, amit ezek füllentenek. Különben este 6-kor kiragasztották azt a szokás szerint kisbetűkkel nyomtatott két plakátot (bezzeg milyen lepedőkre s mekkora betűkkel nyomatta Haller Guszti az ő kiáltványait!), hogy aki, különösen a hadmozdulatokra vonatkozó, akár igaz, akár hamis híreket terjeszt, 2 évi börtönnel és 5000 leivel bűnhődik; és, hogy este 8-tól reggel 7-ig megint nem szabad az utcákon járni. ápr. 3. Éjjel 3 órakor általános razziát tartottak a vasutasokra, s 6–700 vasutast fogtak össze, s kísértek a Békás alatti barakkokba. Hír szerint, ha a férj nem volt otthon, pl. a Kőváry-telepen, a feleségét vitték be, hogy a férj így okvetetlenül jelentkezzék. Az Izbândaban ( Diadal ) olvasom, hogy a szebeni kormányban Goldiş helyett dr. Branişte Valér lett a vallás- és közoktatásügyi miniszter; s hogy márc. 23-án a szebeni székesegyházban gyászmisét tartottak a demarkácionális vonalon „a magyar bandák” által megöltekért. Erdélyben a mozgósítottaknak ápr. 5–9. közt kell bevonulniok; a monostoriak vakarják is a fejüket. Románia közoktatásának újraszervezése dolgában Angelescu romániai kultuszminiszter elnöklete alatt nagy jelentőségű tanácskozások folynak. Goldiş László szerint a Gyulafehérvárott egyesült románok kötelezettséget vállaltak az erdélyi nem románok vallás- és közoktatásügyi szabadsága iránt. Az állam csak ellenőre lenne a közoktatásnak, feltéve, hogy az jól megy és alkalmazkodik a tantervhez és szabályzatokhoz. Az iskolában minden nép a maga nyelvén taníthat. Ezért senki sem beszélhet lealáztatásról, és hogy a románok elnyomókká alakulnak át. Ezen módon lehet biztosítani a nem románok rokonszenvét; a románok csak biztosítani akarják saját nyelvüket, nem pedig feltolni reájuk. Annál fontosabb ezt tudnunk, mert ua. lapnak „föltétlenül illetékes helyről” vett híre szerint „Románia helyzete a budapesti események következtében rendkívül kedvezően alakult. Az államcsínnyel a magyar kormány éppen az ellenkező hatást érte el. A románok a legjobb reményt táplálhatják kívánságaik teljesedésére. Párizsban államférfiak kijelentették, hogy Románia újabb tűzpróba előtt állván, a civilizáció oltárán hozott áldozataiért viszonzásra számíthat. Románia már nagyhatalomnak tarthatja magát.” Torontál hovatartozása dolgában Párizsban már megegyeztek volna. ápr. 4. Az erdélyi román csapatok parancsnoksága március 31-én behozta a hírlapok s mindenféle nyomtatványok előleges cenzúráját. Azon, Szebenben terjesztett hír ellen, hogy a mozgósítást lefújták, mert a magyarok visszavonultak a régi demarkácionális vonalakról, a Patria hevesen tiltakozik, mert ilyen hírt csak ellenségeik terjeszthetnek. Ő maga azonban azt a hírt terjeszti, hogy a szövetségesek olaszokat küldenek Budapest 49 Bunea, Augustin: Régi román püspökségek Réven, Gyógyon, Szilváson, Gyulafehérvárott. Balázsfalva, 1902. Román nyelvgyakorlatul fordította Márki Sándor. SZTE KK RKT MS 418. Autográf, 170 f. Az eredeti román nyomtatvány is megtalálható a bekötött kötetben. Bunea, Augustin: Vechile episcopiî ro mâneşci a Vaduluî, Geoagiuluî, Silvaşuluî şi Bělgraduluî. Blaş, 1902.
