Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
289 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 nak mondta, de jó magyarként viselte magát, senki sem mondhatja. Lajcsi még azért is haragszik, hogy az idén akad. jutalmat kapott stb. – Megnéztem du. a Báthory-szemináriumban folyó javításokat. – Mai garantálatlan hírek szerint a mieink Zsibón elfogtak egy román zászlóaljat, s már Zentelke is az övék. A B[uda]pesti Hirlap nak egy tíznapos száma szerint (mely bejárja egy példányban a fél várost) Halmágyon a románok irtózatosan kegyetlenkedtek.33 Most a szebeni kormány (Cons. Dir.) felkelésre szólítja a Fehér-Körös-völgyieket és az Abrudbánya vidékieket az idegenek (értsd az ezer év óta házigazda magyarság) ellen, az aradi románüldözés ellen tiltakozó szebeni nagygyűlés pedig tiltakozott „a civilizáció nevében, melyet itt a románok képviselnek a magyarok ellen”.34 No, most már ezt is tudjuk. Zilahnál a múltkor ásóval, kapával verték agyon a megszállókat, úgy, hogy 800-ból csak 4 maradt (?), miért ezek 200 ágyúlövést tettek Zilahra és 3 urat (pl. Kaizler főispán fiát?) felakasztottak.35 A vonatok most már Arad és Brassó felé is csak Tövisig járnak, s Románia felől is tilos a bejövet. Egyébiránt a város képe teljesen nyugodt. márc. 1. Marosi Franci (régi váradi tanulótársam) nem tudott elmenni B[uda]pestre fia lakodalmára; sőt kétséges, hogy a menyasszony és anyja (Genersich Gusztiné) is el tudott-e jutni, s nem rekedtek-e meg Marosújvárnál. Francinak az utazási igazolványt a polg. hatóságok kiadták, de a katonai irodában az egyik haditörvényszékkel, a másik pedig főbelövéssel biztatta, ha – hazatér. Pedig már öregember, velem egykorú. Most különben, mikor utazni igazán nem lehet, büntetéssel fenyegetik azt, ki az utazási igazolványért baksist akar adni. – A kolozsvári és m[aros]vásárhelyi kir. táblák új elnökeit már kinevezték néhány törvényszéki elnökkel együtt; s az éjjeli vonattal várják dr. Lázár Aurélt az itteni tábla, törvényszék és járásbíróság átszervezésére. Reggel érkezik egy francia tábornok is, kinek a nevét nem tudom. 33 A zsibói hír, valószínű, a lentebb részletezett zilahi összecsapások nyomán támadt. Az Arad megyei Nagyhalmágy mellett magyar katonák és őket támogató fegyveres helyi lakosok támadták meg a velük szemben álló román egységet. A sajtótudósítások szerint az összecsapásnak román áldozatai és mindkét oldalon sebesültjei voltak. A magyar lapok „A románok rettenetes kegyetlenkedései Arad megyében” típusú cikkekben számoltak be a február közepén lezajlott összetűzésről és az azt követő megtorlásról. A románok erdélyi kegyetlenkedései. A Reggel , 9. évf. 1919. febr. 22. 45. sz. 2. p. 34 Feltehetően a Budapesti Hirlap 1919. febr. 18-i számáról van szó, bár a szó szerinti idézet nem szerepel a lap cikkeiben. A vonatkozó írások: Oláh keresztes had és Az erdélyi magyarság megrágalmazása . Buda pesti Hirlap, 39. évf. 1919. febr. 18. 42. sz. 1–2. p. 35 1919 februárjában – katonai szempontból viszonylag nyugodt időszakban – Zilahon zajlott le a legsúlyosabb magyar–román összecsapás. Február 16-án a város és a környék román lakossága ismét fosztogatni kezdett. Zilah elfoglalása után már lezajlott egy 24 órás „szabad rablás”. Az újabb fosztogatás során a pincéket is feltörték, botoztattak és nők elleni erőszak is történt. Három, fosztogatókkal szembeszálló magyart agyonlőttek. A tűrhetetlen helyzetbe került zilahiak segítséget kértek a közelben állomásozó magyar katonai egységtől, amelynek parancsnoka, Gyurcsik őrnagy parancs nélkül, a maga elhatározásából február 22-én elfoglalta a várost. Viszont a román tüzérség támadásaival szemben csak három napig tudták megtartani Zilahot. A kivonuló katonákkal együtt sok, bosszútól tartó zilahi család is elmenekült. Vö.: Szentpály-Juhász Miklós: A zilahi eset – Egy elfelejtett ütközet 1919. február 22–25. I–II. https://gondola.hu/cikkek/33458-A_zilahi_eset__egy_elfelejtett_utkozet__1919__febru ar_22-25__-.html https://gondola.hu/cikkek/33461-A_zilahi_eset__egy_elfelejtett_utkozet__1919__ februar_22-25__-_II_.html (letöltve: 2022. aug. 23.). Az egykorú sajtótudósításokban már megjelent a súlyos atrocitásokat tovább sötétítő, akasztásról szóló hír: „Zilahon Diószeghy Zsigmond báró húszéves fiát a Wesselényi-szoborra felakasztották.” Az Ujság , 17. évf. 1919. febr. 20. 44. sz. 4. p. A magyar lapok febr 20-i híre Márki febr. 28-i bejegyzésében szerepel, más névvel, s irreális számú román elesettel. A városban begyűjtött hírhez maga is két kérdőjelet illesztett.
