Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
281 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 br. Wesselényi Miklósnét is (Paget Ilonát), s mikor ez az elnyomatásról beszélt, megkérdezte, mint magyar, vagy angol asszony beszélt-e? „Mint magyar asszony mondtam el olyan dolgokat, amiket, mint angol asszony nem tűrnék el.” Különben a kapitány minden politikai nyilatkozattól óvakodott, mert csak valamely katonai ügyben jött, s azért a délelőtt Grandpierre kormánybiztosnak, Haller polgármesternek, Nagy Károly ref. püspöknek adott találkozás elől délután kitért. Hohenlohe herceg valóságos szobafogságban volt, egy román főhadnagy állandóan ajtaja előtt állt s így nem fogadhatta Zoltán ezredest, és Ludmann őrnagyot sem egy kézszorításnál hosszasabban. Pedig amit tegnap vacsoránál az előbbinek mondott, mind a megszállóknak kedvezett; pl. hogy Erdély az övék lesz, Csucsánál csak néhány magyar őrszemet láttak, Magyarországban nincs sorozás (nem az ország, hanem Károlyi védelméről gondoskodnak ott, s most szervezik testőrségét), a devalváció és állambukás elkerülhetetlen, Európa semmit sem törődik velünk stb. Groedel ellenben több optimizmussal nyilatkozott. – Este a színházból, hol jóformán csak románok voltak, a vízvezeték elromlása miatt félórai várakozás után hazaküldtek bennünket. Papp Laci, a tenorista (aki román fiatalember, s a közönség kedvence) most a Kormány[zó]tanács rendeletéből Szebenben van, s ott, úgy látszik, párhuzamos román előadások rendezéséről tárgyal. 25a febr. 8. Az angolék ma a kesergő asszonyok nélkül mentek el egy órakor Debrecen felé. „Tilos az asszony!” Nem postai úton megérkezett Issekutz Béla kinevezése a gyógyszerészeti tanszékre s Jakabházynak az V. fiz. oszt.-ba való előléptetése. – Igen szép napos, de hideg időben temettük Gazellit. 6 árvája maradt. Jó barátja, Fancsali ref. pap (tanítványom), s a könyvtár részéről Erdélyi Pál igazgató búcsúztatta. Ny. b.! febr. 9. Polner Ödön atyámfiát, a pozsonyi egyetem rektorát, a zsebrákok a Ferenc-rendiek kolostorába dugták be, mivel „hatósági” rendelkezéseiknek nem engedelmeskedett; Mihalkovics budapesti rektort, s az orvosi és teol. karok dékánjait a jeruzsálemi kormány26 b intézkedései lemondásra kényszerítették, bár azután maradásra bírta őket Jászi Oszkár, egyet. kormánybiztos (mert most már ilyen is van).27 A mi rektorunk is végigsétált már az utcán szuronyok közt; szóval így fest a tanítás szabadsága és a tudomány méltósága Magyarország feldarabolása korában! Nemrég br. Jósika Samut négy szuronyos rendőr állította elő, s nyersen faggatták, abban a hitben talán, hogy ő a szocialista Jósa. Mikor összes címeit bemondta, bocsánatot kértek, hogy „tévedtek”. „Tévedés maguknak minden tette” mondta az ország legbüszkébb arisztokratája. – Szentimrey főigazgatót Goldiş felszólította, hogy mivel a gy[ula]fehérvári határozat és királyi dekrétum értelmében Erdély véglegesen Romániához tartozik, az állami középiskolákat azonnal adja át, a román nyelvet heti 20 órában taníttassa, s 30 nap alatt tegyen jelentést. A helybeli reformátusok hasonló rendeletet kaptak, s gondolom, az unitáriusok is, román szöveggel. A szamosújvári direktort, mikor a zászlót kitűzetni vonakodott, a históriai 25-tel fenyegették meg. Marsits Rozin, az itteni leánygimn. 25a Román színtársulat alakítására kapott megbízatást és pénzt, egyelőre a magyar színészet sérelme nélkül. – De utóbb kisült, hogy magánmeghívásra tárgyalt, s megbízást nem kapott. 26b Kunfi. 27 A budapesti tudományegyetem rektora ekkor Moravcsik Ernő volt, akitől Jászi Oszkár, az egyetem fölé kinevezett kormánybiztos vette át a vezetést. A kormánybiztos belépésével a rektor és a dékánok adminisztratív jogköre megszűnt, mint tanárok maradtak az egyetemen. Jászi kormánybiztos átvette az egyetem vezetését. Pesti Napló , 70. évf. 1919. febr. 6. 32. sz. 5. p. Márki bizonyára az egyetem korábbi rektorával, Mihalkovics Gézával keverte össze Moravcsik Ernőt.
