Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
273 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 hadosztálya ma átment Désre, s ide a VI. jött helyette.7 a Kósza hírek szerint a váradiak Apáthy miatt elfogták kezesül a váradi g. kat. püspököt, Radut. (Egy verzió szerint az egyetemen és a kat. gimnáziumban titkos telefon vagy távíró után kutattak, mert nem értik, Budapesten félóra múlva már miként tudhatták Apáthy elfogatását.) jan. 18. Laci unokám ma töltötte be élete 14. évét. Okos, kedves fiú, Isten éltesse! – A VKM egyetemünk törvényszéki orvostanszékére Demeter Györgyöt, a közgazd. és pénzügyi tanszékre Kovács Gábort nevezte ki. – A ma közzétett kimutatás szerint egyetemünknek a lefolyt félévben 2226 hallgatója volt, ami az utóbbi békeévek létszámainak felel meg. A románok ma átvették Kolozsvár város igazgatását. Az esküminta így hangzik: „Én, N. N. esküszöm, hogy Őfelsége I. Ferdinánd királyhoz és a Román Kormányzótanácshoz hű leszek.”8 Az esti lapokból törölték, ami ezután történt. Hal ler Gusztáv polgármester kijelentette, hogy az esküt nem teheti le, mert 1) a fegyverszünet feltételei szerint a közigazgatás magyar marad, 2) mert ellenkező eskü letételét vallásos érzülete tiltja, 3) mert Erdély hovátartozásáról a békekötés határoz. A többi tisztviselő is csatlakozott és senki sem tette le az esküt. Dr. Poruţiu prefekt kijelentette, hogy felelősség terhe alatt helyükön kell maradniuk; holnap románok veszik át a város kormányát. Így az én 22 éves tiszt. városi tanácsosságom is véget ért. – Különben ma kezdődik a párizsi békekonferencia: a „dies irae”, mikor előre látott feleletet kapunk arra a régi kérdésre: „rabok legyünk, vagy szabadok?” De sajnos, nem választhatunk. jan. 19. Egész nap itthon dolgoztam. Az új minisztérium megalakult, még több zsidóval, mint azelőtt. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot kettéválasztották: vallásminiszter Vass János, közoktatási Kunfi Zsigmond lesz, egyetemünk egykori hallgatója, egyelőre mindkettő – tárca nélkül. jan. 20. Poruţiu városi prefekt átvette a város kormányát, polgármesternek dr. Popp Gyula kapitányt nevezvén ki ideiglenesen. Jellemző, hogy még a fogalmazók, díjnokok, csőszök, kocsisok stb. sem vállalták a további szolgálatot, noha esküt nem kell tenniük. Kolozs vármegyében dr. Tămaşiu prefekt simábban intézte el a dolgot, amennyiben az eskü kérdését függőben hagyta, s így az adminisztráció ott nem akadt meg. Bottka városi főkapitányt 24 óra alatt kiköltöztették lakásából (Bocskay téri volt lakásomból), 7a Holban tábornokkal 8 Noha a belgrádi katonai konvenció rögzítette, hogy a megszállt területeken a közigazgatás változatlanul magyar kézben marad, a Kormányzótanács 1918 decemberében úgy döntött, hogy a román katonaság által megszállt területek közigazgatását átveszi. December végétől a megyék élére román prefektusokat, a városok vezetésére pedig román polgármestereket nevezett ki. A prefektusok feladata az volt, hogy a korábbi magyar főispánok helyébe lépve a vezető pozíciókra román tisztviselőket nevezzenek ki, ugyanakkor a közigazgatás és más szervezetek folyamatos működését biztosítsák. A katonaság támogatásával fellépő prefektek legfőbb eszköze a hűségeskü követelése volt. Az a tisztviselő és alkalmazott maradhatott meg állásában, aki letette a Ferdinánd király, a Kormányzótanács és a Nagy-Románia iránti hűségesküt. Ezt magyar részről jogtalannak tekintették, s hozzá a korabeli közgondolkodás ezt a lépést súlyos következményekkel járó jogfeladásnak tartotta. A mintaadó magyar politikai körök elutasították a hűségeskü letételét, az ellenállóknak némi biztatást adott a Károlyi-kormány decemberi ígérete, amellyel erkölcsi és anyagi támogatást ígért a hűségeskü megtagadóinak. A Kormányzótanács Kolozsvár – törvényhatósági jogú város – városi prefektusának Valentin Poruţiut nevezte ki, működését, a magyar tisztviselők küzdelmét tükrözik Márki naplóbejegyzései.
