Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
272 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 – A minisztérium 1918. dec. 29-én 6700/1918. M. E. sz. a. havi 300 kor. drágasági pótlékot utalt ki mindnyájunknak. A románok megszállták Bánffyhunyadot; miközben a mieink visszavonultak, állítólag 8 falusit megöltek; miért is – mint ma délben beszélték – Apáthyt Barabás Samu főesperessel együtt letartóztatták. Erről az itteni esti lapok nem írtak, budapesti lapokat pedig dec. 30. óta nem kapunk, sőt 5–6 nap óta egyáltalán leveleket sem. Ilyen süketek csak a szegény középkori krónikások voltak. (A tény az, hogy Neculcea tábornok azért, mert Szilágy megyében a mieink 9 katonáját megölték, Apáthy főkormánybiztost letartóztatta, és internálásra délben Nagyszebenbe küldte, Kolozsvár városára pedig 900 000 korona sarcot vetett ki, s kötelezte 9 érckoporsó, 9 koszorú és 9 sírkő költségeire. A költségeket a bankok előlegezik, s azután a város kiveti adóban.6 ) jan. 16. A Státus igazg. tanácsi ülését az utolsó pillanatban nyert engedéllyel és egy romániai hadnagy jelenlétében tartottuk meg. Majláth püspök elnökölt, kit tegnap este két tiszt felszólított, hogy menjen haza Gy[ula]fehérvárra (honnan hintón jött be), de a tábornok előzékenyen négy napot adott neki az ittlételre. A napokban elmegy a világi elnökkel a szebeni kormányhoz, mai előterjesztése értelmében megkérdezni, nyilatkozhatnak-e Erdély jövendő sorsáról, reklamálja a vallásszabadságot, miképpen képzelik az önkormányzat biztosítását, hajlandók-e a magyar állam által egyházi és isk. céljainkra adott évi 2 millió államsegélyt fenntartani, esetre növelni, az 53 államosított és községesített népiskolát visszaadni stb. A részletekben fölemlítette a püspök, hogy a gy[ula]fehérvári teológiát a kolozsvári egyetemhez kívánja csatolni. – A távol levő Körmendy Gézánál délben megint fegyverek után kutattak; az asszonyok hívására vőm ment át, s telefonon beszélt a tábornokkal, ki a kutatókat hazaengedte. – Mivel gyűléseket tartani nem lehet, Ferencz József püspök, a székely történ. bizottság alapjából elnökileg utalta ki Szádeczkynek A székelyek történeté ért járó honorárium felét (4000 kor.), amennyiben 40 nyomtatott ívnek megfelelő kéziratát beadta. A mű még nem teljes, az időrend szerinti történelem, szerencsére a legkönnyebb rész, még hátravan. Barabás főesperest ma szabadon bocsátották, s állítólag Apáthyt is hazaengedték Szebenből Vix alezredes közbelépésére. jan. 17. A megszálló VII. hadtest parancsnoksága a 900 000 kor. sarcot a vezető politikusokra kívánta kiróni; 90 beterjesztett névből 49-et törölt; a megrovottak közt vannak Apáthy, Pósta, Menyhárth, Réz, Szádeczky, Bíró Balázs kollégáim is. Szádeczkyt bizony mostanában súlyos fizetési kötelezettségek érték. Az összegnek ma 10 óráig együtt kellett lennie. A mai nap első órájában egy őrnagy vezetése alatt házkutatás volt az egyetemen éjjeli titkos gyűlés és fegyverfölhalmozás gyanúja alapján; de nem találtak semmit sem ott, sem a gondnokságom alatt levő kat. gimnáziumban, hol ma de. a pincében, padláson és kamarákban kutattak fegyverek után. Az igazgató attól tart, hogy ha márciusban nem a magyarok soroznak, a fiúk elszökdösnek. – Apáthyt nemcsak nem engedték haza Szebenből, hanem csendőrökkel kísértették be, és haditörvényszék elé állítják, mint a Szilágy megyei vérengzés értelmi szerzőjét. – Neculcea tábornok VII. 6 Január 13-án a Zilahhoz közeli Cigányinál került sor magyarok és románok közötti fegyveres összeütközésre, amelyben kilenc román katona meghalt. A hadisarcot Kolozsvár politikai, szellemi, egyházi vezetőire rótták ki. Apáthy István a fegyverszüneti egyezményre hivatkozva meg akarta akadályozni a közigazgatás román átvételét. Letartóztatása elsősorban ennek, valamint a megfélemlítő szándéknak tudható be.
