Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1918
260 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1918 bármely főbb élő nyelven lehessen tenni. Elég már a magyarság rovására hozott áldozatból! Frédiék volt lakója, Kovács Aladár, ki a háborút végigcsinálta, s kapitányságig vitte, ma jelentkezett, s holnap birtokba veszi régi szobáját. dec. 5. Az éjjel hazajöttek az 51-esek, s dalolva (néha 2–300 főnyi csapatban) járnak a 62-esek és 82-esek behívott ifjabb koroszt. legényei s a 21-es honvédek. Ügyelni kell rájuk, hogy brevi manu le ne számoljanak Nagy-Románia helybeli híveivel. Mackensen 800 németje is itt lesz pár napig. dec. 6. A román Erdély kultuszminisztere, Goldis László, a reggeli lap szerint kijelentette, hogy a kolozsvári egyetem román lesz, a magyar egyetemet átteszik Marosvásárhelyre.60 Jól indul a nemzetek kulturális jogainak tiszteletben tartása! Már tegnap hallottam, hogy pozsonyi egyet. tanárok, ha Pozsony csakugyan a tótoké lesz az egyetemmel együtt, kivándorolni készülnek Argentínába. No, de minden a mienk marad: berukkolgató katonáink „Nyomd meg a gombot”, „Piszkáld ki!” és hasonló feliratú sapkákkal jelzik a honvédelem komolyságát. – A Tiszán inneni ref. egyházkerület Miskolcon Révész Kálmán kassai esperest választotta meg püspöknek. Barátságunk még abból az időből, mikor legátus korában vendégünk volt Sarkadon. Atyja, Imre, a híres történetíró debreceni püspök. Fia is azon az úton van, hogy majdan püspökké legyen. dec. 7. Délelőtt 2 teljes, 1 kiegészítő és 4 javító érettségi vizsgálattal voltam elfoglalva a kat. gimnáziumban. Este kaptam azt a gyászjelentést, hogy Szádeczky Pista, Lajosnak tüzér hadnagy fia, tegnap spanyolbetegségben (amelyben húga, Margit és ennek ura, Hajós Iván is fekszik) rövid szenvedés után elhunyt. A háború előtt Párizsban a Crédit Lyonnais bank hivatalnoka volt. Pici korától ismertük és szerettük; ő is nagyon vonzódott hozzánk. Nyugodjék békében! dec. 8. A népkormány az Erdélyi Nemz. Tanácsot főkormánybiztossági hatáskörrel ruházta fel egész Erdélyre nézve, s főkormánybiztossá Apáthy Pistát nevezte ki,61 aki mellé, a demarkácionális vonalat megszálló román csapatokkal való érintkezés végett, két vezérkari tisztet is rendelt. dec. 9. Veress Zoltánné írja Budapestről dec. 5-ről, hogy édesanyja, özv. Kozma Gyuláné (Hints Lina) spanyolbetegségben meghalt. Hetvenéves volt, s gyermekei közül már csak Erzsi él. A legderekabb magyar asszonyok közé tartozott, akiket valaha ismertem, s ő és boldogult ura valóságos testvéri szeretettel viseltettek irántunk. Feleségem különösen szerette Kozmánét, s míg itt laktak (Gyula kir. főügyész lévén) mindennaposak voltunk egymásnál. Anyagi gondokkal küzdöttek; adósságaiknak utolsó részletét talán éppen most fizette ki Kozmáné, de szobrász leánya és festő veje, mint anyagiakkal nem törődő művészek, ki tudja, hogyan élnek meg ezentúl. Négy unokája maradt: Erzsiék-60 A románok el akarják venni a kolozsvári egyetemet. A magyar egyetemet Marosvásárhelyre akarják áthelyezni. Kolozsvári Hírlap , 19. évf. 287. sz. 1918. dec. 6. 61 A minisztertanács dec. 6-i döntése értelmében felállított intézmény neve Kelet-magyarországi Főkormánybiztosság volt, hatásköre elvileg a románok által követelt 26 vármegyére terjedt ki. Apáthy István (1863–1922) zoológus, az MTA tagja a kolozsvári egyetem tanára volt. Az 1900-as évektől politizált, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt erdélyi vezéreként tevékenykedett, majd Károlyi Mihály irányzatához csatlakozott.
