Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1918
249 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1918 hogy a minisztérium egy múzeumi tisztviselőt küldött le a most átvett Teleki-bibliotheca féltettebb kincseinek újból való elpakolására. Az oláhokban bízunk, vagy csak ürügy, hogy felvigyék a fővárosba? okt. 20. Az egyetem megnyitó ünnepén a lelépő rektor, Rigler, a beszámoló beszédben a technikai fakultás mellett lelkesedett, a beköszötnő rektor, Schneller ellenben, az egyetem feladatáról s annak a jelen körülményekhez képest való kialakulásáról szóló beszédében, ellene nyilatkozott. – Este feleségem 38,8 fokos lázzal lefeküdt. Nem spanyolbetegség, de erős hűlés, melyet a konyhán, kamarában, pincében, padláson, udvaron, kertben való szakadatlan forgolódásával szerzett. – Az öreg Isacuval beszélgettem; közeledik az ő idejük (ő ugyan nem mondja); még gubernátor lesz az öregből! okt. 21. Károlyi Árpád Bécsből melegen ajánlja, sőt igen melegen, Mészöly Gedeont a magyar nyelvészeti tanszékre. „Tősgyökeres magyar úgymond, a Dunántúlról, pendant-ja annak a tősgyökeres békési magyarságnak, melynek te vagy típusa.” okt. 22. Lóczy – mint írja – nem félti déli határainkat. Sokat szólhatna és írhatna, nemcsak geológiát, Szerbiáról olyat is, amit nem hallanának szívesen. „De ne szólj szám, nem fáj fejem! Hadd maradjak én a kaptafánál: kalapácsomnál. Úgysem hallgatnak már rám: a korhadó, kidőlőfélben levő keresztfának nemigen köszöngetnek az emberek; az igaz, hogy nekem eddig sem tették.” okt. 23. A debreceni egyetemet ma a kir. pár jelenlétében nagy fénnyel és Gotterhalté val nyitották meg. A rögtönösen kitűzött határnapra a mi egyetemünk tanácstagjai már nem mehettek el; én sem vállalkoztam, mert feleségem még fekszik, de hála Istennek, láztalanul. Örvendetes, hogy a debreceni egyetemet fényesen fölépítették; a mienkre a minisztérium semmit sem akar költeni, míg Erdély hovatartozása (!!) el nem dől. Hogy ebben a tekintetben mindenféle találgatás járja, elképzelhető, mint az is, milyen a hangulat; tenni azonban senki sem tesz semmit. okt. 24. Gombocz úgy képzeli a dolgot, hogy a magyar nyelvészetre Melich Jánost kellene meghívni; ha nem jön, pályázat lenne, amelyen Tolnai Vilmos, Horger és Mészöly Gedeon vezetnének. (S Erdélyi Lajos?) Egyik sem lévén finnista, a finn nyelvet Gombocz venné át, illetőleg megosztoznának az anyagon. okt. 25. Horváth Jenő n[agy]váradi jogakad. és itteni egyet. m[agán]tanár arra kér (levélben), hogy c. rendkív. tanárságra ajánljam. okt. 26. Feleségem hatnapi fekvés után fölkelt. Hála Istennek, nem volt nagyobb baja, de a túlságba vitt gazdasszonykodás nagyon kimerítette, s ez az önkéntelen pihenés talán még jót is tett neki. okt. 27. A budapesti forradalmi események (Nemzeti Tanács stb.) hírére a mi egyetemünk ifjúsága is gyűlést tartott, csatlakozván a pesti egyet. ifjúság mozgalmához. Ma különben a cenzúra miatt csak néhány lapot kaptunk; a bolond híreknek tehát, pl.
