Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1918

227 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1918 is ismertem és nagyra becsültem. Velük, s a jelenlevők közül Fetser győri püspökkel, Karácsonyival, Conchával, Reinerrel beszélgettem egy kissé. Budapest, máj. 4. Szabadnapom lévén, feleségemmel látogatásokat tettem. Dél felé Rákosi Viktor­nál voltunk, aki Thaly Kálmánról stb. nyilatkozott és szokatlanul jókedvű volt; azután Pethő Sándorékhoz mentünk, de csak az asszonyt és kisleányát találtuk otthon; ebéden Ludmann Gyula altábornagynál, kinél ott volt özvegy lánya és fiának, Gábornak fele­sége is; bár berekedtem, hangosan kellett beszélnem, hogy az öreg kegyelmes asszony megértsen. Ebéd után átmentünk Kozma Gyula özvegyéhez, hova Veress Zoltán is átjött feleségével és leányával, a szépen fejlődő Zsófival. Én azután Júliát és [az] utána jött Lujzát otthagytam, s átjöttem a pesti oldalra; a Pannonia kávéházban rektorom­mal, Riglerrel találkoztam. Budapest, máj. 5. Eljegyzésünknek negyvenedik évfordulóját azzal ünnepeltem meg, hogy a haza­utazást máról holnapra halasztottam, minek Júlia nagyon megörült. – Délelőtt 11-kor díszmagyarban, de más alkalmatosság hiányában egy nagy nehezen előkerített konfli­son mentem az Akadémia ünnepies közülésére, hol Berzeviczy örült, hogy a mostani viszonyok közt mégis kaptam kocsit. Az elnöki megnyitót Ilosvay Lajos mondta az Akadémia újabb feladatairól; Heinrich főtitkári jelentése után én mondtam el 3⁄4 órás emlékbeszédemet Thaly Kálmánról, majd Vargha Gyula olvasott fel 4 verset s Her­czeg Ferenc elbeszélést A Nap fiá ról. A tapsokból és figyelemből mindnyájunknak kijutott. Nekem legmelegebben Csánki és Wlassics gratuláltak, de nem mindenkinek tetszhetett, amit a kuruc balladák és Szekfű könyve ügyéről mondtam. – Kimenet a ro­konok és ismerősök egész sora fogadott. Márki Pistáék, Juliska néném s unokái, Szekér Gyuláné most először látott csinos keresztfiammal, Dénessel, Pamper Ella és Miklós, Pethőék, Preisingerék, Bertha Ilona, Pozsgay, Ludmann altábornagy stb. kerestek föl szíves szavakkal. Ebéd után kimentünk Pistáékhoz, ki Weisz Manfrédékről beszélt. Este Hegedűsné s menye volt vendégünk. Budapest, máj. 6. Délelőtt megnéztem a már felépült új Országos Levéltárt, s a régi rozoga helyi­ségben fölkerestem Csánki orsz. főlevéltárnokot, ki valóságos magasztalással szólt Hor ­váthomról, Tagányi Károlyt, ki munkaerőmön csodálkozott és Komáromy Andrást, ki csibukozva beszélte, hogy a Békés m. levéltárban megismerkedett Berti bátyámmal stb. – Az Akadémiában fölkerestem Heinrichet, ki tegnapi felolvasásomat átvette a Budapesti Szemle számára 27 s mondta, hogy Le Noble Rákóczi ja, melyet franciából for ­dítottam, s előszóval és jegyzetekkel láttam [el], az Olcsó Könyvtár számára szedésre készen áll a Franklin Társulatban, de ez a szedő-mizéria miatt most csak a Budapesti Szemléből tördel át cikkeket az Olcsó könyvtár ba. 28 Az ebéd utáni időben Pethő elvitt a Baross kávéházba, s ott, Pozsgay jelenlétében, elbeszélte, a Déli Hírlap hogyan hurcol ­ta meg őt plágium vádjának ürügye alatt, hogy lehetetlenné tegye. Este a Pista ezredes öcsém által biztosított katonai pártfogással gyorsan és jó helyet kaptunk a vasúton, hogy hazautazzunk. Kolozsvár, máj. 7. Reggel pontosan érkeztünk meg Kolozsvárra, hol mindenkit jó egészségben ta­láltunk. A kert is nagyon szépen fejlődött, csak diófám felső koronája száradt ki. Dél-27 Thaly Kálmán emlékezete. Budapesti Szemle, 174. köt. 1918. 498. sz. 321–335. p. 28 Márki fordítása csak 1976-ban jelent meg. Vö.: 1916. júl. 3-i naplóbejegyzés.

Next

/
Thumbnails
Contents