Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1917

205 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1917 Karácsonyestünk nagyon kedves volt. Unokáink igen sok mindenfélét kaptak (mindnyájan lombfűrészelő szerszámokat, igen sok könyvet s más apróságokat, Laci Orosz Palitól fényképező készüléket, Ivi apjától asztalos műhelyet, Sanyi lepkegyűj­tőket stb., mind a három fiú Lujzától egy-egy hadikölcsönrészvényt). Mi nagyok is kaptunk hasznos ajándékokat; én feleségemnek és lányomnak összesen 1000 koronát adtam, mert ők tudják legjobban, mit vegyenek ezen a most ugyancsak kis pénzen. A gyerekek saját faragványaikat és rajzaikat adták nekünk, s az ünnepen szokott módon megjelent Török doktor bácsinak és Csipkés néniéknek, utóbbiak éjfél utánig nálunk is maradtak. – Előzőleg megnéztük a még nem egészen egyéves Ludmann Emil kará­csonyfáját, s fiacskája örömében az aznap a frontról hazaérkezett apa is gyönyörködhe­tett. – Cselédeinkkel együtt muszkánk is kapott karácsonyi kalácsot, elemózsiát, inget és 10 koronát; könnyezve csókolta meg érte feleségem kezét, mint Károly is, a buko­vinai osztrák baka. dec. 25. Karácsonykor Banner Jancsi, Moldovánék, Szilágyi Laciék látogattak meg. Amaz jelentette, hogy a mi reform-középiskolánkhoz szeretne bejutni tanárnak. – A pozsonyi egyetem katedráira a következő jelölések történtek a bölcsészeti karban: ma­gyar irodalom Császár Elemér, magyar nyelvészet Zolnai Gyula, az összes pályázók mellőzésével (ami tanárjelöltjeink körében nagy megnyugvást kelt), görög nyelv és iro­dalom Vári Rezső, latin nyelv és irodalom Gyomlay Gyula, német nyelv és irodalom: 1. Thienemann, 2. Weber Artúr, 3. Meszlényi pozsonyi keresk. isk. tanár; egyetemes történelem: 1. Lukinich Imre és Horváth Jenő, 2. Szabó Dezső; földrajz Prinz Gyula (kivel szemben, mint Cholnoky mondja, Czirbusz akadékoskodott) és pedagógia Imre Sándor és Weszely. (A bölcsészet már be van töltve Kornis Gyulával, s a magyar törté­nelem Hodinkával.) Az orvosi karra nézve csak jan. 5-[e] táján lesznek meg a jelölések. A mi egyet. szűkebb tanácsunk holnap megy föl B[uda]pestre, hogy részt vegyen a hadba vonult hallgatókról a minisztériumban 28-án tartandó tanácskozáson. dec. 26. István napján szokott módon Zsakóéknál jártunk köszönteni. – Délután hallot­tam, hogy még 23-án meghalt Péterfy Zsigmond, a Szamosvölgyi Vasutak nyug. igaz­gatója, néhai Makara kollégám ipa, – a Kalazantinumban a jobb napokban szorgalmas kuglizó társunk, ki a városi közügyekben is élénk részt vett. Ny. b.! Ebéden Orosz Pali, vacsorán ugyanő, s Bochkorék voltak nálunk. dec. 27. Veress Endre látogatott meg Budapestről. Elég súlyosan beteg édesanyja kívánta látni. – Délben Bournázéknál jártunk János napján. Denique Magyarországban még a háború sem tudja kipusztítani a névnapi áldomásokat! dec. 28. Gonda Béla cikket kíván Az Adria magyar nemzeti jelentőségéről a Flotta-naptár számára – de rögtön.49 Jókor jutott eszébe a naptárszerkesztés. – Szádeczky komám, ahogy hallom, mindig reggel felé vetődik haza a Társadalomból. Elég szomorú dolog! 49 Az Adria magyar nemzeti jelentősége. Tenger, 9. évf. 1919. 11–15. p.

Next

/
Thumbnails
Contents