Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1917
176 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1917 reggel szomorúan újságolta, hogy kertünk kedves lakójának, a poszátának naivul egy ribizlibokorba rakott fészkét a szomszéd macskája feldúlta, s a kis családot elpusztította. – Károly király az éjjeli gyorsvonattal átrobogott Kolozsvárt M[aros]vásárhelyre, autón végigment Csíkországon, s este Kolozsváron át már haza is tért. jún. 18. Fekete Gábor kir. táblai elnök, titkos tanácsos ma reggel hosszas szenvedés után meghalt. Házán a gyászlobogót látva, azonnal felmentem, délután feleségem és lányom is; már a ravatalon feküdt teljesen megőszülve; s talán első kondoleáló voltam. Mióta idejött, családjaink a legjobb barátságban éltek, s őszintén szerettem egyenes, egyszerű magatartása s mindig szellemes és nemes társasága miatt. A társulati életben is gyakran találkoztunk. Nyugodjék békében! – Rigler beszéli, hogy pár napig német gyárosok társasága foglalta le, kik egy Neumann–Reichardt hamburgi csokoládégyárosnak vezetése alatt jöttek; ez a gyár egymaga 15 000 munkást foglalkoztat, s majdnem hallatlan arányokban dolgozik, Riglernek tehát nagy erkölcsi diadala ez, és anyagi haszna sem marad el, ha műteje gyártását Németországban egy ilyen cég veszi át. A gyárosok különben bizonyosnak tartják, hogy ezen háború után Anglia és Amerika feltétlenül megmérkőzik Japánnal, mely mostan is csak kényszerült szövetségesük; s mikor Rigler az amerikai németek millióinak magatartása iránt érdeklődött, összenézve, hallgatagon mosolyogtak. Mondják, hogy képzelhetetlenül sok német pénzt vár a háború után elhelyezésre, s ezt nálunk s Bolgár- és Törökországban eszközlik. – Míg ezt írom, fejem fölött megint egy repülőgép zúg. Most 8 ilyen gép van a javítóparkban, s napközben gyakorlatoznak velük. jún. 19. Karunknak utolsó ülésén Schilling egyévi szabadságot kérvén, az I. félévben vállalkoztam helyettesítésére az általa hirdetett kollégiumokból. (1. Róma története a csá szárságig, 4 óra; Görögország története a peloponnészoszi háborúk után , 1 óra). A szeminá riumi 2 órás gyakorlatokat Hornyánszky tartaná. Mint kinevezett rendes tanár Bartók György ez ülésben vett részt először, s így a filoz. karnak végre megint van filozófusa. jún. 20. Délben az EMKE küldöttsége élén pár szó kíséretében koszorút tettem tiszt. tagunk, Fekete Gábor ravatalára. Sándor József elmaradt tőlünk, mivel menet közben észrevette, hogy – tizenhárman lennénk. De talán a múltak emléke tartotta vissza. A temetés délután 4 órakor volt; az igazságügyi palotában a ravatalnál Ferencz József unit. püspök és Gaál Jenő tanácselnök, a sírnál Józan Miklós b[uda]pesti unit. lelkész beszélt. Nagyobb temetést még nem láttam Kolozsvárt. – Délután hirtelen meghalt Issekutz Gyula kúriai bírói címmel nyugalmazott táblabíró is. Régi tagja volt kávéházi asztalunknak, de a darabont korszakban főispánságot akarván vállalni (miről testvére csak nagy nehezen beszélte le), 2–3 esztendőre el kellett maradnia. Gutaütéséből felépülve, ismét eljárogatott. Nyugodjanak békében! jún. 21. Varga Zsigmond Az ókori keleti népek művelődéstörténete c. munkája ismertetésére kér,29 Erdélyi László dékán pedig már aug. végére kéri Szabó László magántanári ké pesítéséhez a bírálatot. Igazán alig van nap, mely újabb munkát nem hozna! 29 Varga Zsigmond: Az ókori keleti népek művelődéstörténete különös tekintettel a bibliára. 1–2. köt. Pápa, 1915–1918. A Márki Sándor szakirodalmi munkásságát feldolgozó bibliográfiában nem szerepel Varga Zsigmond könyvéről írott recenzió.
