Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
A háború és az impériumváltás krónikája
17 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. A SZÖVEGGONDOZÁSRÓL A szövegközlés elveit az első kötet bevezetőjében rögzítettem.37 Itt – mint a to vábbi kötetekben – csupán a szöveggondozás legfontosabb elvi alapjait ismétlem meg. A szöveget hiteles, ugyanakkor a lehetőségekhez képest könnyen olvasható forrásként szeretném az olvasók elé bocsátani. E szempontokhoz igazodva alakítottam ki a napló szöveggondozásának rendjét. A szöveget a mai helyesírás és központozás szabályainak megfelelően írtam át. A kéziratot Márki életében többször kézbe vette, s a lap aljára olykor egy-egy rövid utólagos kommentárt írt. Van egy-két nap után tett kiegészítés, de akad húsz-harminc évvel később bejegyzett rövid mondat. 1922-ben Márki névmutatót készített naplójához, feltehetően ekkor a szöveg értelmezését segítő kiegészítéseket szúrt be egyes helyekre. Például a vezetéknév mellé beírta a keresztnevet, a Kormányzótanács szó fölé odaírta, hogy Cons. Dir. Az ilyen, szöveget gördülékenyebbé tevő kiegészítéseket, a naplójegyzetekbe illesztettem. A láb- vagy oldaljegyzetben szereplő kiegészítéseket, amelyek árnyalják vagy éppen pontosítják a leírtakat, jegyzetekben csatoltam a szöveghez. A későbbi átolvasások során tett bejegyzések egy része ceruzás. Márki jegyzetbe tett kiegészítései elkülönülnek a szöveg értelmezését segítő szerkesztői lábjegyzetektől. A magam tartalmi és szöveggondozással kapcsolatos lábjegyzeteit számmal fűztem a szöveghez, e jegyzetek évenként újraindulnak. Márki kiegészítéseit számmal és betűvel illesztettem a törzsszöveghez. E jegyzetekben a betűk laponként indulnak újra. A jegyzetelésnél arra törekedtem, hogy a ma már háttérismeretek nélkül nehezen értelmezhető részeket érthetővé tegyem. A Metamorphosis Transsylvaniae részben különösen sok, több közvetítőn keresztül Márkihoz érkezett információt olvashatunk. Van közöttük olyan, amely minden valóságalapot nélkülöz, és akadnak olyanok, amelyeknek van valóságmagva, de a naplójegyzetekben a tények fikciós elemekkel keverednek. Arra törekedtem, hogy a jegyzetekben röviden leírjam a naplóban rögzített történet forrásokból, szakirodalomból megismerhető valóságos alapját. Néhol maga a szerző utal arra, hogy a városban terjedő, s általa is megörökített híreknek vajmi kevés köze van a valósághoz. A szerkesztői nyomozás nem mindig járt eredménnyel, egyes, Márki által megörökített történeteknek nem találtam írott nyomát, olykor jeleztem, hogy alkalmasint rémhírről van szó, de vannak olyan szövegrészek, amelyeknél e sorok írója nem tudta megállapítani, hogy tényeket vagy fikciós elemeket rögzítenek. Megítélésem szerint forrásértéke az ilyen részleteknek is van, a gondolkodási sémákról, az elzárt közösségekben zajló kommunikációs modellekről árulnak el fontos részleteket. A jegyzetekben a megfelelő helyeken megadtuk azon monográfiák és forrásközlések bibliográfiai adatait, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára a naplóban leírtak hátterének megismerését és a szöveg kontrollálását. A jegyzetekben a hivatkozott kiadványok bibliográfiai adatait is igyekeztem minél teljesebben megadni. Az 1919-es naplóban Márki sok román újságra hivatkozik, olykor idéz belőlük, máskor tartalmi összefoglalót ad egy-egy hírről. E lapok jegyzetelésére is törekedtem, az Arcanum, illetve román könyvtári portálok, valamint a kolozsvári egyetemi könyvtár sajtóanyagát használtam. Sajnos a román cikkek jelzetét nem mindig sikerült megadni, a szebeni és bukaresti lapok egy része az általam elért könyvtárakban és digitális felületeken nincs meg. Minden bizonnyal szerepe van eb-37 MSN, 1. köt. 8. p.
