Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1917
167 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1917 ápr. 25. Hűlésem miatt lányom sírva kért, feleségem pedig egyszerűen rám parancsolt, hogy itthon maradjak; hát – itthon maradtam. ápr. 26. Ma már ismét tanítottam. Karunk a jövő évre – a plágium vádja miatt – Karl Lajost22 (pár nap óta Szabó Etelka, a hódsági közjegyző lánya, vőlegénye) átugrásá val – 15 szóból tízzel Hornyánszky Gyulát választotta meg dékánnak, de tárgyalásra alkalmatlannak találta ennek indítványát, hogy jelentse ki, hogy a filoz. tanszékre való jelölésnél Palágyi Menyhért ellen személyes kifogása nem volt. Különösnek találtuk, hogy Arz tábornok is már most megköszönte tiszt. doktorrá való megválasztását, holott erről csak magánúton (Szádeczkytől), és a hírlapokból értesülhetett. Schmidt Henrik a magyarországi németségre vonatkozó nyelvészeti és néprajzi kutatásokra 2000 koronát kért a minisztertől; mi 5000-et javasoltunk adni. ápr. 27. Hűlésem miatt itthon dolgozgattam. ápr. 28. Megint kihúzattam egy fogamat. – Késő este Erdélyi László maga hozta el Tagányinak adott feleletét „a tizenkét legkritikusabb kérdésről”. Ez, azt hiszem, Tagányinak is felér egy foghúzással. 23 ápr. 29. Majláth püspök a Szent Mihály-templomban megbérmálta legkisebb unokámat, Ivit, akinek bérmaneve Sándor, s bérmaapja én vagyok. Megörült a kapott szép ezüstórának; most már mind a három unokámnak van ezüstórája. Bérmálás után lányommal fölmentem a püspökhöz, hogy megköszönjük vőm reaktiválása érdekében tett közbenjárását, s megadjuk a további tájékoztatást. Igen szíves volt, mint mindig. A kat. gimn. ifjúság kongr. ünnepélyén, amelyen mind a három unokám énekelt, összebarátkoztam a fiatal Szandtner Pállal, egyetemünk új közjogászával. ápr. 30. Szabó László, Az Est segédszerkesztője, ki előbb nálunk, majd Debrecenben és Budapesten keresett magántanárságot a művészettörténetéből, most tőlem kérdezi, nálunk nem újíthatná-e meg kérését, mégpedig hamarosan? – Nem hiszem, hogy a 22 Karl Lajos 1912-ben, az Olcsó Könyvtár sorozatban megjelent Páris kövei című könyvéről Birkás Gé za azt állította, hogy túlnyomórészt Georges Cain Promenades dans Paris c. művének kivonata. A böl csészkar álláspontját magyarázza, hogy Karl válaszában egyebek mellett azzal argumentált, hogyha bírálója azt állítja, 75 lapból 39 a francia mintát követi, az nem túlnyomó rész. A vitáról l.: Birkás Géza: Karl Lajos: Páris kövei. Történeti rajzok. Olcsó Könyvtár 1669–1671. sz. Budapest, Franklin, 1912. K. 8-r. 75 l. Ára 60 fill. Egyetemes Philologiai Közlöny , 37. évf. 1913. 4. sz. 255–258. p.; Karl La jos: Válasz Birkás Géza «Páris kövei»-ről írt bírálatára. (EPhK. XXXVII: 255–258. l.). Egyetemes Phi lologiai Közlöny, 37. évf. 1913. 5. sz. 371–372. p.; Birkás Géza: Viszonválasz Karl Lajos válaszára. Uo. 373–375. p. 23 Erdélyi László: Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései. I–VI. Történeti Szemle, 3. évf. 1914. 517–561. p., 4. évf. 1915. 32–50., 201–226., 334–352., 481–514. p., 5. évf. 1916. 39–63. p.; Tagányi Károly: Felelet dr. Erdélyi Lászlónak „Árpádkori Társadalomtörténetünk Legkritikusabb Kérdései”-re. I–III. Történeti Szemle , 5. évf. 1916. 296–320., 409–448., 543–608. p.; Dr. Erdélyi Lász ló Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései c. könyvének birálatához. 1. Kolozsvár, 1916. 7, [1] p.; Erdélyi László: A tizenkét legkritikusabb kérdés. Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései c. könyve bírálatához. Kolozsvár, 1917. 170 p. A Tagányi–Erdélyi-vita fő csomópontjai: a föld közösség–magánbirtoklás aránya, a határőrök etnikai hovatartozása, az István-kori megyék eredete, az Árpád-kori magyar társadalomszerkezet. Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19– 20. században – nemzetközi kitekintéssel. Bp., 2011. 277–279. p. L.: 1916. ápr. 6-i naplóbejegyzés.
