Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1917
158 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1917 el nem olvasta. Ez a halhatatlanság! – Aranyról néhány életrajzi apróságot (újraírása egy régibb cikknek) az Irodalomtörténet ben közlök. 13 márc. 3. A kat. gimnázium VIII. osztályának 16 tanulója közül 6 besoroztatván, ma tett érettségi vizsgálatot, melyen a Státust képviseltem. Mind a hat megérett, 4 jelesen (köztük Cholnoky Jenő fia, Béla), 1 jól, egy egyszerűen, s meg is érdemelték jegyüket. Az eredmény kihirdetésekor pár buzdító szót intéztem hozzájuk. márc. 4. Délután egy repülőgépünk keringett a város felett, miből a kolozsváriak mindjárt következtettek egyet-mást, elfelejtve, hogy Apahidán repülőállomás van, melynek tisztjei a Kikaker kávéházban mindennap sakkozgatnak. – Meglátogattam a karácsony óta betegen fekvő Csipkés Albertet; Fekete Gábor táblai elnök is nagyon beteg. Márki Tas azonban, hála Istennek, jobban van. márc. 5. Alfréd a térparancsnokságon de. rosszul lett, de azután rendbe jött. Pihennie kellene pár napig. Az itteni honvéd hadbíróság ma 9 hazaáruló oláhot akasztásra, többet pedig börtönre ítélt.14 – Mától kezdve – cenzúrával ugyan –, de mi civilek is küld hetünk táviratokat. márc. 6. Tegnap délben meghalt Wass Otília grófnő, Kuun Géza gróf unokatestvére. Görög- és Olaszországot, s Európa némely részét fiatal korukban együtt járták be, s az öreg gróf halála után is szeretettel viseltetett özvegye iránt. Éppen hatvan esztendővel ezelőtt jelentek meg első versei (1857) Sárosy Gyula albumában, a Hölgyfutár ban is jelentek meg versei, s Thaly 1859-ben a Zengő liget et neki, a „szép tehetségű írónőnek s magabiztos lelkű honleánynak” ajánlotta. 1873-ban még kiadta, illetőleg lefordította Liszt Chopin-tanulmányát, de különben visszavonultan élt Mátyás téri házában, melyet gyűjteményeivel és egész berendezésével együtt már évek előtt az Erdélyi Múzeumra hagyott. Érszőllősi birtokát és kastélyát az itteni ref. szeretetházra hagyta. Ny. b.! márc. 7. Az első tavaszias napon, mely a hó nagy részét elolvasztotta, megöltük Petárt, ahogy a gyerekek nevezték a 110 kilós hízót, s Laci is meggyőződhetett (l. 3442. l.), 15 hogy a kolbász mégsem a múlt emléke, nem olyan kiveszett faj, mint a római! Még van két kocánk és hét malacunk, melyekből feleségem négyet 100 koronájával vett meg lá-13 Arany János szalontai éveiből. Irodalomtörténet, 6. évf. 1917. 2. sz. 120–133. p. 14 A kolozsvári honvédhadosztály bírósága a perbe fogott, értelmiségi státusú román vádlottakat kémkedésben találta bűnösnek. A vádirat szerint még a román betörés előtt szegődtek román szolgálatba, információkat, térképeket, képeket, rajzokat adtak át a román hadvezetésnek Erdély védelmi vonalairól. A vádlottak közül kilencet halálra ítéltek, a hadbíróság a kivégzés sorrendjét is megállapította, a legsúlyosabb bűnösként elmarasztalt, szervező szerepet játszó Boiţă Spiridon ügyvédet hagyva utoljára. Ő volt a Brassó melletti millenniumi emlékmű – Árpád-szobor – 1913-as megrongálásának kitervelője is. A hadbíróság az ítélet meghozatala után kegyelmi tanáccsá alakult, s titkos ülésen hozta meg az elítéltek számára kegyelmet adó döntését. Boiţă Spiridon 1918 októberében szabadult, 1918 novemberében politikai szerepet vállalt, majd az üzleti életben helyezkedett el. A lapok 1917-ben a kilenc halálos ítéletről írtak, a kegyelmi tanács zárt üléséről – így a kegyelmi döntésről – nem tudósítottak. Kilenc oláh hazaárulót halálra ítéltek. Budapesti Hirlap , 37. évf. 1917. márc. 9. 68. sz. 4–5. p.; Kilenc kötéláltali halálos ítélet. Kolozsvári Hírlap , 18. évf. 1917. márc. 6. 55. sz. 15 L. 1917. febr. 7-i naplóbejegyzés.
