Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
A háború és az impériumváltás krónikája
10 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. kezett gyorsan és lehetőleg több forrásból tájékozódni. Az újságok jelentették egyik információs bázisát. Hagyatékában egyéb háborús tematikájú tételek mellett 19 kéziratos megjegyzésekkel kísért világháborús lapkivágat-gyűjteményt találunk. Van közöttük olyan, amelyben egy-egy frontszakasz, egy ország hadi eseményeit dokumentálta, és vannak tematikus gyűjtemények is.14 A cenzúrázott lapok nem írtak meg minden hírt, de Márki történész lévén, töredékekből és manipulált tudósításokból is tudott következtetni. Az újságok híreiből kevés került be a naplóba, leginkább az Erdélyt érintő haditudósításokra utalt. Sok hír jutott el hozzá kiterjedt kapcsolati hálóján keresztül, ismeretségi körében tisztek is voltak, akadtak közöttük olyanok, akik otthon járva rendszeresen felkeresték és beszéltek frontélményeikről. Katonai szolgálatot teljesítő tanítványaival is tartotta a kapcsolatot, s tőlük gyakran hallott a lövészárkok világáról. Az ismerősök köréből származó hírek egy része bekerült a naplóba. Volt még egy közvetlen forrása, reaktivált veje a román megszállásig a kolozsvári térparancsnokságon szolgált. Rá ugyan ritkán hivatkozott a naplóban, de nyilvánvaló, hogy ebből a megbízható forrásból is kapott információt. A leírtak magját a korábbiakhoz hasonlóan Márki személyes tapasztalatai s a közvetlen környezetében összeszedett információk adják, s az elsődleges színtér Kolozsvár, az egyetem és azok a társadalmi szervezetek, amelyek irányításában részt vett. A háború idején az egyetem történetének legnehezebb időszakát élte meg, már 1914-ben nagyon sok hallgatót behívtak, és a sorozás érintette az egyetem személyzetét is. 1915. április 21-én a következő, hallgatói létszámra vonatkozó sorokat írta naplójába Márki: „A II. félévre mindössze csak 1007 rendes és 68 rk., összesen 1075 hallgató iratkozott be. Régi dicsőségünk nem az éji homályban késik, hanem a harcmezőn ragyog. Ott a beírtaknál több hallgatónk küzd, akik hazatérve egy félévük beszámítását kérhetik.”15 Saját diákjainak létszáma is alaposan megfogyatkozott, az 1914/1915-ös tanév második félévében nagyelőadására 75-en jelentkeztek, szemináriumára mindösz sze 10-en jártak.16 Korábban a hallgatók között népszerű s jó előadónak tartott Márki előadásaira 200-nál többen iratkoztak be, szemináriumába is rendszerint 20-nál többen dolgoztak. A létszám ment még lejjebb is, az 1916/1917-es tanév első félévében a főelőadásának 38 hallgatója volt, a szemináriumában öten dolgoztak.17 A szeminárium könyvtárosi tisztét korábban a komoly történészpálya előtt álló diákok töltötték be, ezt a tisztséget a háborús években apácák örökölték. Az egyetemre beiratkozott hallgatók létszáma a háború előtti félévekben 2100– 2300 között mozgott, az 1916/1917-es tanév féléveire mindössze 420 és 424 fő iratkozott be.18 A drasztikus létszámcsökkenésnek csak egyik oka volt a katonai szolgálat. A másik az egyetemisták elszegényedése, akik a diákjóléti intézményekre sem számíthattak. A Mensa Academica épülete, a Diákok Háza sebesült katonák ideiglenes otthona lett. Az egyetem háborús részvételének arányaira utal, hogy négy év alatt 3661 14 SZTE KK RKT Háborús lapkivágatok MS 99–MS 116., MS 118. A naplóban is említett tematikus összeállításokra példa a nyugati hadszíntérről szóló gyűjtemény. MS 101/1–3. Márki Sándor napilapkivágásai. Francia–angol–belga háború. 1–3. 1–250. f. 1914. aug. 1–okt. 14., 251–394. f. 1914. okt. 14–dec. 28., 395–465. f. 1915. jan. 1–febr. 28. Tematikus összeállítás. MS 112. Márki Sándor napilapkivágásai. Egyetemisták az I. világháborúban, 30 f. 15 MSN, 1915. ápr. 21. 16 MSN, 1915. máj. 25. 17 MSN, 1917. máj. 24. 18 Tóth Szilárd: Az egyetem, a város és Erdély kapcsolata. In: A Szegedi Tudományegyetem és elődei története. II. A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig 1872–1921. Szerk. Antal Ta más és Vajda Tamás. Szeged, 2022. 655. p.
