Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1914

413 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1914 kisétáltam a harangtoronyhoz a toronyzene (tárogató) meghallására és a fáklyás felvo­nulás megszemlélésére; de a roppant szél és hideg eső az ifjúság szép kuruc ünnepének ezt a részét majdnem teljesen elrontotta. Eöttevényi Nagy Olivér a Kazinczy Egyesület nevében fölkért, hogy okt. 29-[én] előadást tartsak Rákócziról, kinek emlékezetére a télen 6 előadást rendeznek. Kassa, máj. 3. Szabó Adorjánnal elmentem a Rákóczi-múzeumba, melyet új igazgatója, Kő­szegi (Winkler) Géza az idő rövidségéhez képest alaposan megmutogatott. Találkoz­tam Czobor (Czuberka) Alfréddel is, Rákóczi kora műveltségének jeles kutatójával. Bejártam a gimnáziumot is igazgatójával. Meglátogattam Révész Kálmán ref. esperes barátomat, kinél Naményi gondnokkal, Felszeghy Alberttel s a családdal egy-két pohár szilvórium mellett jól elbeszélgettünk. Azután fölkerestem Konrády Lajos székesegyh. plébánost és kanonokot, mint a bujdosók hamvainak őrét, ki igen kedvesen fogadott s meghítt, hogy ezentúl hozzá szálljak, továbbá Takács Menyhért premontrei prépostot és Szabó Adorjánt, kinek Rákóczi korából szép gyűjteménye van. Takács haragudott Apáthyra, ki a hittant a középiskolákból ki akarja zárni. Ebéden a premontreieknél vol­tam, kik nagy éljenzéssel fogadtak. Takács Menyhért felköszöntőjére a rend vezetése alatt töltött tanulóéveimről hálásan emlékeztem meg; különösen Zubriczkyről szóltam melegen. Ebéd után Kőszegi jött utánam, hogy megmutassa a Rákóczi-múzeum szá­mára a ref. templom és a Hóhérbástya közt kiszemelt telket s elmagyarázza az építés tervét. Klupathy Antal kolozsvári volt egyet. tanárt nem találtam otthon. A vacsorát Szepesi Gézával s a felügyelőkkel otthon, a konviktusban, kedélyesen töltöttük el. Budapest, máj. 4. Kassáról r. 9-kor indulva, du. 2 órakor érkeztem ide, s a Pannoniába (II. 39.) szálltam. Feleségemet, ki ugyanakkor érkezett Kolozsvárról, Lujzáéknál találtam, hol Werner Gyula és felesége, Jurenák Pálma is várt reánk. Júlia azután szintén a Pannoni­ába jött. Az Akadémia nyelvtud. osztályában megismerkedtem Darkó Jenővel, ki most tartotta székfoglalóját. A Gresham kávéházban volt és mostani kolozsvári tanárokból egész kis társaság verődött össze. – Júliával Lujzáéknál vacsoráltam. Budapest, máj. 5. Eljegyzésünk évfordulója annál kedvesebb volt, mert Júliának jobb a kedve, hogy a mindennapi gondoktól kissé megszabadult. Az utcán Áldásyval beszélgettem az egyetemre, s Gonda Bélával az Adria Egyesületre vonatkozó dolgokról. A Frank­lin Társulatban tett látogatásom után Lukinichcsel sörözgettem; pályáján most már, mióta feljött, gyorsan halad; jelölték a bp.-i egyetem műv. tört. tanszékére, s jelölik a debreceni egyetemhez is. Ebéd Lujzáéknál. Du. kezdődött az Akadémia nagyhete. Apponyi és Andrássy állítólag azzal az elhatározással jöttek a választásokra, hogyha Szekfű Gyulát csakugyan jelölik, vagy éppen be is választják, akad. tagságukról lemon­danak. A főtitkár (Heinrich) azonban bejelentette, hogy az ajánlók (Károlyi, Takáts, Angyal) a jelölést visszavonták, s így a választások nagyon simán folytak le. Angyal zord volt, szemrehányást tett, hogy izgattunk ebben az ügyben, mire figyelmeztettem, hogy országszerte, különösen Kolozsvárt, sokkal keményebb határozatokat hoztak volna, ha a Magyarország ban, Élet ben, Budap. Hirlap ban stb. előbb nem olvassák cikkemet.

Next

/
Thumbnails
Contents