Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1904
41 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1904 ápr. 26. Ahogy elég helyesen gyanítottam, Csengeri csak ravaszkodott 22-én, mert voltaképpen már akkor is maga mellett korteskedett a dékánságra; csak azt akarta kivenni, én mit akarok. ápr. 27. Elkészültem a Márki–Czimer-féle világtörténelem („átkos közös ügy!”) 380 lapra terjedő III. kötete kéziratának átjavításával. – Feleségem is elküldte végre a Sanyikának annyi gonddal és szeretettel készített, de a sztrájk miatt itt rekedt ruhácskákat. Wodianer írja, hogy immár a Franklinnal egyesülvén, annak igazgatóságánál is előterjesztette a magyar szabadságharc történetének német fordítása iránt beadott ajánlatomat; de hát német könyvet nem adnak ki. Szóval az a körülmény, hogy e munka a Szilágyi-féle millenáris történelemben jelent meg, s hogy az Esti leve lek írójának (Tóth Bélának)25 valamennyi közt legjobban tetszett (amire én, ügyetlen, nem hivatkoztam), nem ajánlólevél sem a bel-, sem a külföldi kiadók előtt. Tegyük hát ad acta. ápr. 28. Elkészültünk a háló- és ebédlőszoba kifesttetésével. ápr. 29. A Bölcsészeti Kar ma 14-ből 10 szavazattal Pósta Bélát választotta meg dékánnak; Csengeri föl sem lépett, Bálint pedig, akin a sor lett volna, levélben kijelentette, hogy betegeskedése miatt az esetleg ráeső választást nem fogadhatná el. Így a kar békéje most már valószínűleg helyreáll. ápr. 30. Tegnap este 11-kor, élete 73. évében meghalt Szász Gerő. Körülbelül 3 év óta agylágyulásban szenvedett; egész nap újságpapirosokat vagdalt és panaszkodott, meny nyi sok dolga van. Tagja volt a Petőfinek, s alelnöke az Erd. Irod. Társaságnak; éppen az idén érte meg írói (poétai) működésének 50. évfordulóját. Nyomot alig hagy az irodalomban, de azt becsülettel és lelkesedéssel művelte. Kedélyét főképp azt törte össze, hogy a püspökválasztáson Bartókkal szemben megbukott; de ezt erős ivásának, gyakran mocskos beszédének és Szász Domokossal folytatott, az egyházi életre is visszaható kíméletlen harcának tulajdoníthatta. Pedig egészben véve nagyon jószívű és finom érzésű ember volt, akit egy-egy irodalmi kérdés nyugodt fejtegetése közben érdekes volt hallgatni. Azelőtt gyakran találkoztunk együtt; utoljára Endrődi Sándorral járt nálam; Sándor most koszorút is küld sírjára. Szász Gerő hatalmas, deli alakja három év óta megtört, s azontúl már nem is igen lehetett beszélni vele. Megváltás volt rá nézve a halál. Nyugodjék békében! Sarolta húgomnak (Somogyi Lacinénak) 28-án reggel 7-kor fiacskája született. Mi leszünk a keresztszülék. Éljen a kis honpolgár! – A Szent Imre Társulatban felolvasást tartottam Egy magyar hittérítő a XVIII. században (Eder X. Ferenc) címmel. 26 Jól fogadták. A fiataloknak különben megmondtam, hogy nem helyeslem a felekezetek szerint való csoportosulásukat sem náluk, sem a protestánsok Bethlen Körénél; de hát ma ebben az áramlatban úsznak. 25 Tóth Béla: 100 esti levél. Bp., 1903. 408 p. 26 Az előadás írott változata: Egy délamerikai magyar hittérítő. Eder X. Ferencz. Felolvasta 1904. április 30-án. A Kolozsvári Szent-Imre Egyesület Almanachja, 1903–1904. Kolozsvár, 1904. 48–60 p.
