Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1912
349 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1912 ciklusban való megjelenés alól; pedig csak egy hétig tartott az egész. Nov. 14-én a Kat. Státus gyűlése br. Jósika Samut választotta meg elnöknek a lemondott gr. Béldy Ákos helyett, s 3 évre engem is újból megválasztott igazgatótanácsosnak. – Heinrich azzal küldte vissza A középkor főbb csatái c. kéziratomat, hogy egészítsem ki ó- és újkori csa ták leírásával is, és akkor a Franklin Társ. igen díszesen kiadja. Erre még aludni kell. – Unokáim majdnem mindennap feljönnek látogatni s különösen örülnek a színházi napoknak, mert olyankor a nagyok elmenvén, velem vacsorálhatnak. Kétszer Lechner is meglátogatott. S a török–bolgár stb. döntő csaták idején41 érdemes följegyezni, hogy házunk körül ma, Erzsébet napján készült el az aszfaltjárda. nov. 20–30. A szobát őriztem továbbra is; Imre doktor Henszlmann segítségével többször megkínzott sebeim sarjadzásainak nyesegetésével stb., s még bizony mind a két sebem nyílt, nappal el vagyok velük s dolgozgatok, de éjszaka keveset alszom. Hogy az egyetemen mégis tegyek valamit, 20-[án], 21-[én] és 28-[án] lakásomon tartottam meg a szemináriumi gyakorlatokat, ma pedig – 3 jelölttel – Csengeri és Szádeczky is hozzám jöttek a tanárvizsgálat megtartására. Lechner ez idő alatt kétszer látogatott meg, a gyerekek pedig majdnem mindennap feljöttek játszani s néha vacsorálni. Ivi nagyon büszke volt, hogy az ő lába is fáj, mint nagytatának. Fekete Gáborék s mások szintén fölkerestek. 25-én Erdélyi Lászlóval s Törökékkel Iványi Béla orsz. levéltárnok, 28-án pedig Csipkésék és Ludmannék voltak vacsorai vendégeink. – 28-án éjjel meghalt 88 éves korában Reményi Antal író és ügyvéd Budapesten, aki éppen tíz nappal előbb is jókedvűen írta, hogy Kína őstörténetéről az én számomra írt egy cikket a Tört. Szemle részére.42 Tengerészeti és egyéb cikkeit évek óta mindig elküldte nekem. Ezelőtt valami 25 esztendővel a Pesti Napló szerkesztőségében ösmerkedtem meg vele, mikor Ábrányi Kornél azt jegyezte meg, hogy Reményi a világ legunalmasabb fecsegője. Csakugyan szeretett sokat beszélni, s tavaly az EMKE jubileumán Széll Kálmánt s a többi notabilitást ugyancsak tartotta szóval; no, de gyöngeségek nélkül egyikünk sincs. Jó ember volt, 1848/9-ben honvédszázados és a vitézi érdemjel tulajdonosa Ny. b.! – Meghalt Bertha Sándor is Párizsban, kivel ott 1900-ban ösmerkedtem meg. Pista bátyámnak tanulótársa volt. Ny. b.! – Élőhalott lett fiatal barátom, dr. Komáromy Dezső is, a Kalazantinum tanára, ki 18-án elborult elmével került be Lechner intézetébe. A kitűnő egyh. és hazafias szónok betegsége városszerte nagy részvétet keltett. – 30-án az Erdélyi Irod. Társaság tudtomon kívül alelnöknek választott, Szádeczky helyett, Csengeri mellé. Elnök Dósa Endre. Nem tudom, Szádeczky lemondott-e, vagy kibuktatták; de nem örülök a megtiszteltetésnek. dec. 1. A szép napos időben vagy kétszer körüljártam a kertet. Ennyire már vittem. Különben egy hónapja nem szíttam szabad levegőt. dec. 2. Este szállóvendégünknek érkezett Márki Gyurka, hogy – Isten tudja, hányadszor – megbukjék a szigorlaton. dec. 3. Török ma állítólag teljesen eltávolította sebeim granulációját, ami elég keserves dolog volt. 41 Márki az első Balkán-háború csatáira utal. 42 Reményi Antal: A legrégibb Kína. Történeti Szemle, 2. évf. 1913. 1. sz. 1–30. p.
