Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1912

347 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1912 okt. 9. Rigler Guszti, aki kávéházi asztalunknak törzsvendége, nagyon keveset beszél arról a találmányáról, amellyel egy hét óta a hazai és a külföldi lapok tele vannak, ti. a növényi alkatrészekből mesterséges úton készült tejről. Csak bizalmasan nyilatkozott egyikünknek-másikunknak, s bosszantja, hogy az egyik helybeli újság idő előtt kipat­tantotta kísérleteit, melyek 3–4 hete vezettek először eredményre. Most naponkint 30 litert készít: 10-et a gyermekgyógyászati, 10-et a belgyógyászati, 10-et a maga és ba­rátai családjai számára, hogy a tejet kipróbálja úgy orvosi, mint élvezeti és közhaszná­lati szempontból. A tejnek olyan színe van, mint a tehéntejnek, összetétele, föle, bőre éppen olyan, de már baktériummentesen, sterilizálva készül. Táplálóereje is ugyanaz, de ára már is felényi, mint a tehéntejé. Előbb nem tesz kísérletet forgalomba hozatalá­ra, míg teljes megnyugtatást nem nyer minden tekintetben használható voltára nézve. Adja Isten, hogy ezek a kísérletek minden tekintetben sikerüljenek, nagy jót tenne az emberiséggel, ámbár Tokaji Nagy László, az Erdélyi Gazd. Egyesület titkára már sopánkodott előre, hogy ez a siker nagyon ártana az állattartó gazdáknak. – Tárczy Ká­roly Munkácsról elküldte a szokott évi adót: a nagy láda almát, saját terméséből. – A kisfiúk a mi kertünkben is termeltek már – 6–7 darabot. okt. 10. Gr. Lázár István elnöklete alatt az Erdélyi Rk. Státus bizottsága a gimnázium építése ügyében újabb helyszíni szemlét tartott, ezúttal a Kalazantinumban, hová a gimn. építésének idejére a piaristákat szállásolnák el. Az igazgatótanács ugyanis a múlt­kor indítványomra a minisztériummal szemben elhatározta, hogy nem a szeminárium, hanem a piarista társház helyén építi föl a gimnáziumot, s a minisztérium belement és váratlanul 800 000 koronáról 1 500 000 koronára emelte föl az építési segélyt, illetőleg ennyit ígért fölvenni az 1914. évi költségvetésbe. Jó volt tehát meg nem hátrálni. okt. 11. Vendégünk, Márki Gyurka, az utolsó tételes szigorlaton megbukott, s így haza­ment Békésre, hogy pár nap múlva megkezdje honvéd önkéntességét Gyulán. okt. 12. Sanyi unokám ma 9 éves. Legfőbb ambíciója, hogy könyvtárnokom legyen. Ma – úgy, ahogy tőlem látták – mind a hárman cédulakatalógust készítettek könyveikről. okt. 14. Mint világi gondnok, hivatalosan átadtam a róm. kat. gimnáziumot az igazgató­vá végképpen kinevezett Rietly Károlynak, bevettem tőle az esküt, s egy bizottsággal megvizsgáltam a pénztárt és a leltárakat. De az akad. templom kincseit, leltár hiányá­ban, nem vettük s nem adtuk át. okt. 15–23. Zsába (lumbágó) bosszantott az egész idő alatt. Ma azután az ideggyógyinté­zetben Lechner tanácsára megvillamoztattam, de dr. Henszlmann Elek két helyütt csúnyán összeégetett. Lechner annyira szívére vette a dolgot, hogy este lakásomon külön is meglátogatott, s tanársegédét (Henszlmannt) is elküldte, hogy újra bekötöz­zön. A sebek különben nem fájnak. Ma különben Mariska is hazajött mindnyájunk örömére. Vajha jóvátehetné azt a durvaságot, amit ura ma egy hete anyjával szemben megengedett magának; de nem hiszem, hogy Júlia meg tudjon bocsátani, s hogy Fré-

Next

/
Thumbnails
Contents